Nemi egyenjogúságot követelnek a kutatók a laboratóriumi állatoknál

Nemi egyenjogúságot követelnek a kutatók a laboratóriumi állatoknál: az állatkísérletekben ugyanis túl kevés nõstényt vetnek be - állítja két amerikai szakember, akik szerint a hímek túlsúlyban vannak, és mivel a kísérletek eredményeit betegségek gyógyításánál használják fel, ez kihathat a nõk egészségére. A neves szaklapokban megjelenõ négy immunológiai tanulmány közül három meg sem említi a kísérleti állatok nemét. Tíz szakterületbõl nyolcnál pedig a hímek többsége jellemzõ. Különösen az agykutatás (5,5 hím egy nõstényre), a farmakológia (5 az egyhez) és a fiziológia (3,7 az egyhez) területén nagy a különbség.

A nõknél nagyobb arányban elõforduló betegségeket is gyakran hím állatokon vizsgálják - bírálták a berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói. Erre a depresszió a legjobb példa, amelyben kétszer annyi nõ szenved, mint férfi, mégis csupán az állatkísérletek 45 százalékánál vizsgáltak nõstény egyedeket.

Sok kutató azért nem dolgozik szívesen nõstény állatokkal, mert azok hormonális ciklusa állítólag változékony eredményekhez vezet. Ennek az ellenkezõjérõl számolt be Zucker a Spiegel címû német lap. Számos egértörzsnél például a nõstények fájdalomérzete sokkal állandóbb volt, mint a hímeké - mutatott rá.

A nemek arányáról természetesen a kísérlet maga is dönt. A sebészeti beavatkozásoknál például szívesebben alkalmaznak hímeket, mivel nagyobbak nõivarú fajtársaiknál - mondta a Hannorveri Orvosi Fõiskola egyik szakembere. Abban azonban õ is egyetért amerikai kollégáival, hogy számos tanulmányban hiányzik az adat a nemek arányáról.