rss
  • A kutyáról egymásra és akár az emberre is átterjedõ betegségek és élõsködõk

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Állat-és közegészségügyi információk

    Veszettség (rabies)
    A kutya betegségei közül legveszedelmesebb a veszettség. A házi- (kutya, macska) és a vadon élõ állatok (farkas, róka, borz) vírus okozta fertõzõ betegsége, amellyel szemben valamennyi állat és az ember is fogékony. A betegséget a veszett állatok marása közvetíti a sebbe kerülõ vírustartalmú nyál révén. A vírus a sebbõl az idegek mentén jut az agyvelõbe, ahol fõleg a motorikus sejtek protoplazmájában sejtzárványokat, Negri-féle testecskéket hoz létre. A betegség kezdetben fokozott reflex-ingerlékenységben, késõbb bénulásban mutatkozik meg. Lappangási ideje két héttõl több hónapig is terjedhet. A kutyákon a betegség kezdeti szakaszában szomorkodás, az ember kerülése figyelhetõ meg. Ezt követi a fokozott ingerlékenység, emészthetetlen tárgyak felvétele, kóborlás (vándorlási kényszer), ugatás nélküli támadás és marás, valamint az egyidejleg jelentkezõ bénulás miatt az ugatás jellegének a megváltozása, nyálfolyás, nyelési zavarok (víziszony), kancsalság. A végsõ stádiumban az állkapocs lelóg, a bénult nyelv elõre esik és az elhullás 5-8 napon belül a légzõizmok bénulása következtében áll be. Az esetek egy részében az izgalmi tünetek hiányoznak, ez az ún. "csendes veszettség".

    A veszettség megakadályozható az ebtartás szabályozásával, az ebek évente ismétlõdõ kötelezõ védõoltásával, valamint a rókák rendszeres irtásával. Az emberre a veszélyt leginkább a kóbor ebek jelentik, mivel ezeket az állatokat nem oltják rendszeresen a veszettség ellen. A veszettség az emberre a veszett állat nyálával terjed, kb. 10-50 napos lappangási idõ után alakul ki. A kórokozó vírus hatására fokozódik a központi idegrendszer reflex-ingerlékenysége, ennek következtében a beteg rendkívül izgatott, a legkisebb fény- és hanginger is súlyos görcsrohamot vált ki. A nyelés fájdalmas és fojtogató görccsel jár. Súlyos bénulások kialakulása után a légzõ- és vazomotorközpont bénulása vezet a halálhoz. Fajlagos gyógyszere nincs, de a veszett állat harapása esetén a megfelelõ sebellátás, passzív immunizálás 24 órán belül immunglobulinnal, valamint a kórokozónál rövidebb lappangási idejûgyöngített vírussal történõ aktív immunizálás hatásos.

    Ritkán a kutya forrása lehet a limfocitás choriomeningitis vírusos fertõzés emberben történõ kialakulásának, amely influenza-szerûtüneteket okoz, de a fertõzésnek a forrása sokkal inkább a háziegér és a hörcsög.

    A szopornyica (Canine distemper) a nem vakcinázott kutyáknál elõforduló - gyakran elhullást okozó - vírusos betegség emberre történõ átvitele és a humán sclerosis multiplex kifejlõdésének elõidézésében játszott szerepe még nem bizonyított.

    Az állatról az emberre átvihetõ betegségek zoonosis néven ismeretesek. Ezek közül viszonylag kevés azoknak a száma, amelyeket a kutyák terjesztenek, bár némelyikük, fõleg a gyermekek fertõzõdése szempontjából különös figyelmet érdemel.

    A baktériumok okozta betegségek is átterjedhetnek kutyáról az emberre, különösen a nem oltott, kóbor kutyák harapása, vizelete vagy ürüléke révén.

    A Leptospira canicola baktérium (melynek fõ hordozója a kutya) ritkán okoz rendellenességet az embernél, de a Weil-betegséget okozó Leptospira icterohaemorrhagiae sokkal általánosabban fordul elõ. Ennek a baktériumnak a fõ hordozója a patkány, ezért gyakorlatilag lehetetlen, hogy bármelyik ország mentes legyen ettõl a fertõzésrõl. A kutyákba kerülve a leptospirosist okozó baktérium az importált kutyák révén is elterjesztheti a fertõzést egyik országból a másikba. A Leptospirosis icterohaemorrhagiae kellemetlen betegséget okoz mind a kutyánál, mind az embernél. A kutya harapásán kívül a fertõzött vizelet is átviheti az organizmust. A Leptospira baktériumok hosszú ideig életképesek maradnak a vízben és a bõrön keresztül (különösen a sérült bõrön át) jutnak a szervezetbe és fertõzhetik az embert és a kutyát is, ha fertõzött kutya vagy patkány vizeletet tartalmazó tóban vagy folyóban fürdenek. Mindkét organizmus lázat, étvágytalanságot, hányást, hasmenést, súlyos esetben hasi fájdalmakat okoz, sõt halállal is végzõdhet. A Leptospira icterohaemorrhagiae fertõzéskor gyakran sárgaság is kifejlõdik, pontszerûvérzések jelentkeznek a szem körül és a szájban.

    Hollandiában 1289 kutya vizsgálata során 92-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiae szerotípust, míg 30-nál a Leptospira canicolát. Az L. icterohaemorrhagiae fertõzés legmagasabb volt még éretlen kutyáknál úgy a nõstények, mint a kanok esetében. Legmagasabb fertõzés elõfordulást mutattak ki Hollandia nyugati részén az õrzõ és vadászkutyáknál. Csehországban 1984 telén a vizsgált katona-kutyák 31%-a, nyáron 49%-a leptospirosis pozitív volt. Görögországi vizsgálatok szerint a látszólagosan egészséges kutyák 51%-a (132-bõl 67) volt leptospirosis pozitív. Zágráb és környékén végzett vizsgálatok szerint 30 kutyából 22-nél izolálták a Leptospira icterohaemorrhagiaet. Angliában a vizsgált hat Leptospira canicola fertõzött kutyával érintkezõ embernél öt esetben mutatták ki a fertõzés átvitelét. Németországban végzett kísérletek szerint a Leptospira canicola és a Leptospira icterohaemorrhagiae fertõzés mind a vérrel, mind a vizelettel átvihetõ az emberre.

    A bruccellosist okozó Brucella canis baktérium ritkán fertõzheti az embert, azonban az okozott betegség az embernél enyhe lefolyású (láz, duzzadt nyirokcsomók és fáradtság) összehasonlítva a szarvasmarha vagy a juh által kiváltott gyakrabban elõforduló brucellózissal.

    A talajlakó szervezet, a Clostridium tetani sebeken keresztül kerülhet be a kutyába és a tetanus ellen nem oltott kutyák harapása révén az emberbe is. A tetanus nem gyakran fordul elõ a kutyáknál. A Clostridium tetani toxint termel. A toxin szétterjedve a testben izomgörcsöt idéz elõ, amely nehezíti a járást, állást, nyelést, a szem mozgatását és ha nem kezelik, a légzõizmok bénulása következtében halált eredményez. Ez a megbetegedés fõleg azokon a területeken fordul elõ, ahol lovakat is tartanak és a vakcinával nem kezelt embereknél okoz problémát a Clostridium tetanival fertõzött kutyák harapása.

    A tuberkulózis (TB) átterjedhet az emberre a kutya-ember kommunikáció révén, nem gyakori a kutyánál fõleg azokban az országokban, ahol a betegség elõfordulása mind az embernél, mind az állatoknál általában alacsony. A Mycobacterium tuberculosis leggyakrabban belégzés útján, esetleg bõrön vagy nyálkahártyákon át jut a szervezetbe. A behatolás helyén jellegzetes szövettani képet mutató produktív folyamat (tuberkulum) alakul ki, amelyhez a nyirokutak és a környéki nyirokcsomók elváltozása járul. A tuberkulózis emberrõl a kutyára is átterjedhet.

    A Campylobacter és a Salmonella baktériumcsoportok megtalálhatók a fertõzött kutyák ürülékében. A fertõzés együtt járhat hasmenéssel, de izolálták a baktériumokat nem hasmenéses kutyák ürülékébõl is (baktérium hordozók). Mindkét organizmus megbetegedést okozhat az embernél, ezért az ilyen állatok közegészségügyi kockázatot jelentenek. A következõ baktériumfajtákat találták a kutyák ürülékében: Campylobacter jejuni, C. coli, C. upsaliensis, Salmonella typhimurium, S. enteritidis, S. livingstone, S. kottbus. Közegészségügyi szempontból azok a kutyák jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek pl. tuberkulózissal, salmonellával vagy Campylobacterrel fertõzöttek, de a betegség jelei nem láthatók rajtuk, az ürülékük azonban tartalmazza a fertõzõ baktériumokat, így hosszú idõn keresztül veszélyt jelenthetnek az emberre.

    Olaszországi Bariban 1987-1989 között 1021 kutyaürüléket vizsgáltak meg: Yersinia enterocoliticát 8,9%-ban, Campylobacter jejunit 8,7%-ban és Salmonella typhimuriumot, ill. S. kottbust 5,7%-ban mutattak ki az ürülékekben.

    A Francisella tularensis baktériumot, amely a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertõzés) okozója, a bolhák a vérrrel átvihetik az emberre.

    A Clostridium perfringens (gázgangréna baktérium) béltoxaemiát, valamint roncsolt sebekben elszaporodva püffedéses gennyesedést okoz mind a kutyánál, mind az embernél. Az USA-ban biotechnológiai módszereket dolgoztak ki a C. perfringens által termelt toxinok meghatározására, így a baktérium kimutatására az állat, illetve az ember bélsarának vizsgálatával.

    Escherichia coli elõfordulhat mind a hasmenéses, mind a tüneteket nem mutató kutyák ürülékében. Az emberi szervezetbe jutva gyakran okoz bélfertõzést, húgy- és ivarszervi megbetegedést.

    A parazita gombák közé sorolt Micosporum canis a kutya elhalt bõr rétegeiben, a szõrben és néha a körömben növekszik. A gombaspórák közvetlen vagy közvetett módon átvihetõk az emberre is. A kutyaápolási eszközök (fés, kefe) is terjeszthetik a fertõzést és a környezetben (a kutya fekvõhelyén, pórázán, nyakörvén) a spórák több mint egy évig is életképesek maradnak. A kutya gombás fertõzõdése (M. canis) jellegzetes bõrbetegségeket, gyulladásos reakciókat okoznak az embernél, gyakran idézhetnek elõ hajhullást, kopaszodást, ha a haj is fertõzõdik.

    A kutya külsõ parazitáinak legnagyobb része átjuthat az emberre. Két jelentõs (mikroszkopikus nagyságú) atka, a rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a rühösség okozója, közvetlen érintkezéssel terjed az állatok, valamint az állat és az ember között. A másik atka a szõratka (Cheyletiella yasguri); szabad szemmel látható. A Sarcoptes scabies canis néhány napnál tovább nem képest életben maradni a gazdaszervezet nélkül. A rühatka az ásóatkák közé tartozik, nevüket onnan kapták, hogy a megtámadott bõrön meneteket vágnak. A bõrön megtelepedett atka táplálkozásával jellemzõ gyulladásokat, elváltozásokat okoz. A kártétel nemcsak mechanikai, hanem sokkal inkább toxikus. Az Egyesült Királyságban a rühatkával fertõzött kutyák számát több mint 40.000-re becsülik. Az emberre átkerült rühatka a ruhán is képes átrágni magát, hogy elérje a bõrt, fõleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a kutya vivésekor vagy megölelésekor a gazdája a kutyával érintkezik. A bõrreakció az irritáló bõrkiütéstõl a súlyos allergiás reagálásig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órát tartózkodik az ember bõrén, de a kutyával történõ folyamatos érintkezés állandó újrafertõzést eredményez.

    A Cheyletiella yasguri (szõratka) bármelyik életkorban fertõzi a kutyákat, a fiatal, rövid szõrûkutyáknál a fertõzés súlyosabb lehet. Közvetlen vagy közvetett érintkezéssel (pl. fertõzött ápolási eszközök) terjedhet át a másik állatra vagy az emberre. Az ember fertõzõdése a kutya fülatkával (Otodectes canis) nagyon ritka, de közöltek adatokat arra vonatkozóan, hogy a fülatka bõrkiütéseket okozott az ember törzsén és a lábakon.

    A bolhák a kutya bõrbetegségének legjelentõsebb okozói. Sok országban (Anglia, Ausztrália és az USA) a kutyákon gyakrabban található a macskabolha (Ctenocephalides felis), mint a kutyabolha (Ctenocephalides canis). A kutyabolha elsõsorban Írországban fordul elõ, azonban az angol agár (Greyhound) esetében Angliában is megtalálható. Gyakran a macska felelõs elsõsorban a lakásban a bolha megjelenéséért. A bolhák ezt követõen állandóan átjutnak a kutyára és az emberre. A kutya az emberi bolhával (Pulex irritans) is fertõzõdhet. Londonban a kutyák 20%-a bolhával fertõzött. A bolha csak addig marad a kutyán, míg a vérét szívja, ezért a kutya környezetében nagy számban találhatók bolhák, ahol a nõstény bolhák a petéiket lerakják. Ez nemcsak a kutya fekvõhelye lehet (karosszék, ágy, ahol a kutya alszik), hanem megtalálható a padlórések között, a csempék, linóleum rései között, sõt a ruhanemk szegélyében is. A bolhák baktériumokat, vírusokat, belsõ parazitákat terjeszthetnek. Ezért jelentõségük igen nagy, mert az emberre átjutva azon túlmenõen, hogy viszketõ bõrkiütéseket idéznek elõ, átvihetnek galandférgeket (pl. a Dipylidium caninum) az emberre, ha az ember belébe jut a galandféreggel fertõzött bolha, ott a galandféreg kifejlõdik.

    Kullancsfélék (Ixodidae). Valamennyi fajuk élõsködõ, sok közülük a kórkozó véglények köztigazdájaként szerepel. Szúráskor nyálukkal fájdalommentesítik gazdájukat. A lerakott petébõl hatlábú lárva kel ki, ez vedléssel nimfává, majd újabb vedléssel kész kullanccsá alakul. Aszerint, hogy az átalakuláshoz hány gazdára van szükségük, megkülönböztethetünk: egygazdás, kétgazdás és háromgazdás kullancsokat. Vérszívó élõsködõk, de legtöbb fajuknak csak a nõsténye szívja a vért, mert a peterakáshoz sok tápanyagra van szüksége. Oly erõsen tapadnak, hogy letépéskor szívókájuk leszakadhat és a bõrben maradhat. Háromgazdás kullancs az Ixodes ricinus, amely fõleg a szarvasmarhákon élõsködik, de a kutyán, juhon és az emberen is megtalálja életfeltételeit. Az Ixodes ricinus petéibõl kikelt lárva a gazdaállatra mászik, teleszívja magát vérrel és utána a földre veti magát: a földön vedlik és mint nimfa egy másik gazdaállatra vagy az emberre jut, ahol vért szív. Az ivarérett peték egy évig is életképesek maradnak. A kullancsok nemcsak vérszívásukkal károsak, hanem súlyos betegségeket is terjesztenek, mint pl. az encephalitis (agyvelõgyulladás) és a tularaemia (Pasteurella tularensis-fertõzés), a visszatérõ láz és a vérzéses vesegyulladás.

    A belsõ paraziták a kutya galandférgei és fonálférgei. Mindkét csoport a kutya bélsarával a környezetbe jutva vagy a kutya szõrére kerülve komoly fertõzési veszélyt jelent az ember számára. A nematodákat (fonálférgeket) általában orsóférgeknek nevezik, mivel keresztmetszetük kör alakú. A férgek közül legnagyobb figyelmet érdemel a Toxocara canis. Ennek fertõzött petéket tartalmazó lárvája a kutya ürüléke révén, különösen a kisebb immunitással rendelkezõ gyermekekbe is bejuthat. Ennek számos módja lehetséges:

    - A mikroszkopikus nagyságú peték a külvilágra kerülve ragadósak, így könnyen rátapadhatnak a kutya szõrére és az ember kezére.

    - A fiatal gyermekek - különösen a totyogó kisgyermekek - szokása szájukba venni még a talajjal szennyezett kezüket és egyéb tárgyakat.

    - A fertõzõ peték hosszú ideig életképesek maradnak a talajon, ellenállóak valamennyi fertõtlenítõszerrel, a hosszú ideig tartó faggyal, sõt rövid ideig a forrásban lévõ vízzel szemben is. Csak a beton kifutóknál használatos kertészeti lángszórók pusztítják el hatékonyan a petéket.

    Az emberekben a lárvák kikelnek a petékbõl, keresztül hatolnak a bélfalon és szétterjednek a májban, vesékben, agyban vagy a szemben. Ezekben a szervekben maradva nem fejlõdnek tovább és károkozásuk gyakran a máj megnagyobbodásához, vaksághoz vagy görcsrohamhoz vezethet. A lárvák migrációja és behatolása okozta zsigeri lárva-migrációnak nevezett betegség a gyermekeket fõleg másfél és hároméves kor között érinti. Nem tekinthetõ általánosan elterjedt betegségnek, bár bizonyos, hogy több gyermek fertõzött, mint amennyinél megmutatkozik a fertõzöttség jele. A fertõzés meglévõ betegségeket is fellobbanthat, ilyenek az asztma és a bénulásos gyermekparalízis.

    Angliában a Toxocara okozta szemkárosodás ezer emberbõl egynél fordul elõ évente. Szingapurban 16 homokozóból vett 160 homokmintánál 8 (5%) volt kimutatható a Toxocara fertõzés. Németországban végzett vizsgálatok szerint a 160 különbözõ homokozókból vett 480 homokminta fertõzött volt Toxocara canissal, Toxascaris leoninevel és T. mystaxal. Münchenben 554 kutyaürülék mintában 6,7%-ban Toxocara canis, 3,3%-ban Toxascaris leonina, 1%-ban Trichuris vulpis, 3%-ban horgasfejûféreg és 3,3%-ban galandféreg volt kimutatható. A Frankfurt/M-ben végzett vizsgálatok hasonló eredményre vezettek. USA Illinois államában 194 kutyát vizsgáltak meg közvetett haemagglutinációs módszerrel a toxoplazma antitest kimutatására, az elõfordulás mértéke több mint 13,4% volt. Vizsgálták a Toxoplasma gondii antitestek elõfordulását az ivarral kapcsolatban. A magasabb titerszint gyakoribb volt az idõsebb és a nõivarú kutyák szérumában, mint a kanoknál. A Sierra Leonei Freetownban 1979 és 1980 között 2938 vizsgált kutyánál 236 esetben Toxocara canist és 232-nél Toxascaris leoninát mutattak ki. Hannoverben kóbor kutyákat vizsgáltak, a vizsgálatban résztvevõ 171 kutya fele csökkenõ sorrendben a következõ belsõ parazitákkal volt fertõzött: Giardia, Toxocara, Toxascaris, Cystoisospora, Trichuris. Irakban a vizsgálatok szerint 20 kóbor kutya ürülékében 8-nál Toxocara canist, 12-nél Taenia spp.-t, 10-nél Dipylidium caninumot, 5-nél Echinococcus granulosust, 3-nál Dirofilaria immitist mutattak ki.

    Japánban a Hyogo Prefektúra köztéri parkjai homokozóiban 13 homokozó fertõzött volt Toxocara petékkel és kutyaürülékkel. Tenerife szigetén 1982-1983 között vizsgált 314 kutyából 16,2% Toxocara canissal, 12,4% Toxascaris leoninaval volt fertõzött.

    A Toxocara canis lárvák a szukában nem mindig alakulnak át kifejlett féreggé, hanem alvó állapotban a testszövetekben maradnak. Amikor a szuka vemhes lesz, ezek a lárvák újra aktiválódnak, majd a vérárammal a placentába és a magzatba jutnak, és a magzat májába és tüdejébe helyezkednek el. A magzat megszületése után a kölyökkutya belébe vándorolnak és itt fejlõdnek ki féreggé. Ez a veleszületett fertõzés egy példája, a kölyökkutyák egy része már születéskor fertõzött az orsóféreg lárvákkal. Vagy más esetekben a szukában a vemhesség alatt újra aktiválódott lárvák ellés után az anyatejbe jutnak és így az újszülött kölyköket fertõzik. Mivel ezek az alvó lárvák nem a bélben tartózkodnak, a hagyományos gyógyszerekkel nem távolíthatók el. A Toxocara canis fertõzés zajos légzést és köhögést eredményez, különösen a szopós kölyköknél kéthetes életkor alatt. Az idõsebb kölykök, háromhetes korig hányással kísért állandó hasmenésben szenvednek. A fertõzött kölykök kifejlett férgeket hányhatnak ki és növekedésük lelassul. London külvárosában a kölyökkutyák 30%-a fertõzött Toxocara canissal, más helyen a fertõzés a 70%-ot is elérheti. Kifejlett kutyáknál a féregfertõzés klinikai jelei gyakorlatilag nem jelennek meg.

    A Dirofilaris immitis nematoda fõleg a melegebb vidékeken (az USA keleti- középsõ része, Ausztrália és Dél-Európa) fertõzi a kutyákat. A Dirofilaris immitis mikroszkopikus nagyságú lárvái a kutyáról moszkitócsípéssel átvihetõk az emberre és kifejlett féreggé alakulnak a szúvben és a tüdõben. A kutyákban a szívben és a tüdõ artériában kifejlõdött férgek kártétele súlyos lehet, nehézlégzést, máj- és veserendellenességeket, sõt hirtelen elhullást eredményezhet. Az embernél a tüdõbe kerülõ D. immitis rendszerint tünetmentes tüdõ dirofilariasist idéz elõ.

    Az Uncicaria stenocephala és az Ancylostoma spp. horgasfejûféregfertõzés általánosan elõfordul a kutyáknál, kevésbé gyakoribb a lakásban, mint a kutyaólakban tartott állatoknál. Lárváik a bélbe kerülve fejlõdnek kifejlett férgekké. A lárvák a bõrön keresztül hatolva is bejuthatnak a testbe, súlyos bõrgyulladást, bõrkiütést okozva. A Dél-Amerikában és Ausztráliában nagyon elterjedt Ancylostoma, mivel vérszívó, nagy számú fertõzésekor vérszegénységet és gyengeséget okoz, sõt az állat elhullásához is vezethet. Az Uncinaria horgasfejûféreg nem vérszívó, de hasmenés és/vagy gyenge növekedés okozója lehet. A vemhes szukák Ancylostoma lárvái még születés elõtt fertõzhetik a magzatot, felhalmozódnak a tejmirigyekben és szopáskor fertõzik a kölyköket.

    A parazita Linguatula serrata népies nevén nyelv-féreg, a kutya orrüregébe jutva orrfolyást, tüsszögést és légzési nehézséget eredményez. A parazita sebészetileg távolítható el. Ritkán az embert is megfertõzheti.

    A belsõ parazitákhoz tartoznak a galandférgek: Hosszú, lapos szalaghoz hasonló férgek, horgokkal és szívókákkal tapadnak a bélhez. Nagy részük emésztési zavarokat, végbél irritációkat és súlyveszteséget idéz elõ. A galandférgek hímnõsek, szelvényekre osztott férgek, folyamatosan növekszenek. A fejtõl legtávolabb a féreg végén lévõ legöregebb szelvények petéket tartalmaznak, ezek egy vagy több alkalommal leválnak kettesével. A petéket, hogy életciklusukat be tudják fejezni, miután a kutya végbelén át az ürülékkel távoztak, be kell juttatni a megfelelõ gazdaállatba vagy az emberbe. A gazdaállatba vagy az emberbe általában a szájon át kerülnek be a peték.

    A Diplylidium caninum, a legáltalánosabban elõforduló galandféreg a kutyák egyharmadában megtalálható [az angol agár (Greyhound) esetében a fertõzöttség 75%-os is lehet]. A köztes gazda lehet a bolha vagy a tet. Nagyon ritkán elõfordul, hogy az a gyermek, aki lenyeli a Dipylidium caninum közbülsõ stádiumú alakjával fertõzött bolhát, maga is fertõzötté válik. A Dipylidium caninum 30-70 cm hosszúságú, jellegzetes uborkamag alakú, ízekbõl álló galandféreg. Scolexén négy szívóka van. Az utolsó petékkel telt ízek vöröses színek. Az ember is könnyen fertõzõdhet velük. Az állat fekvõhelyén a bélcsõbõl kikerülõ petetokokat a bolhalárvák veszik fel. A metamorfózis során a bolhalárvák bolhákká alakulásával az onkoszférás növekedése megindul, belõlük alakul ki a kriptocisztának nevezett galandféreg lárva. A kutya szõrzetén, nyelvén szétharapott galandféreg lárvát tartalmazó bolhák lehetnek, melyek a kezünkre tapadhatnak, ha az ilyen kutyákat simogatjuk vagy ha a kutya a kezünket nyalogatja. Innen a lárvák könnyen bekerülhetnek az ember májába, majd a bélcsatornájába.

    Echinococcus granulosus (rivókaféreg). A kutyák háromízûgalandférge 3-5 mm hosszú. Az Echinococcus granulosus petékbõl, ha azok valamilyen köztigazdába - pl. az ember - kerülnek, az emésztõnedvek hatására kiszabadult onkoszférák vándorolni kezdenek. A portális rendszernél a májba jutnak. Egyrészük itt megtelepszik, másik részük pedig a szíven keresztül a tüdõbe vándorol. A tüdõben egyrészük ismét elakad. maradék részük azonban a nagyvérkörbe jut, különbözõ szervekhez sodródnak, ahol megtelepednek. Kifejlõdésük nincs valamelyik szervhez kötve. A köztigazda bármelyik szervében megtalálják fejlõdésük feltételeit. Kártételük súlyossága attól függ, milyen szervben telepszenek meg. Az állatok májában, tüdejében megtelepedett és öklömnyi hólyagokká fejlõdött echinococcus lárvák klinikai tüneteket mutató megbetegedéseket nem okoznak, de a sertés, ló vagy kérõdzõkbe kerülve mégis nagy kárt jelentenek, mert az ilyen májat, tüdõt, mint fogyasztásra alkalmatlant, a vágóhídi húsvizsgálat elkobozza. A szívben megtelepedett enchinococcusok szívrepedést és hirtelen elvérzést okozhatnak; a csontokban (csigolyákban stb.) megtelepedett hólyagok sorvasztó hatása miatt a csontok törékenyebbek, aminek nagyobb igénybevételnél rendszerint csonttörés a következménye.

    Az Echinococcus lárvája az emberben mint köztigazdában is megtelepedhet, és igen komoly következményekkel járó megbetegedést okozhat. A kutya bélsarával ürülõ Echinococcus-ízek, peték ugyanis a végbélnyílás környéki szõrzetre tapadhatnak, ezeket a kutya onnan lenyalhatja és bolhászkodás közben különbözõ testtájak szõrzetére tapaszthatja. innen, esetleg a kutya nyelvérõl, a peték könnyen rákerülhetnek az ember kezére, sõt a higiéniai követelmények elmulasztása miatt, szájon át könnyen az ember bélcsatornájába is eljuthatnak. Az emésztõnedvek hatására megnyílt peteburokból az onkoszférák kiszabadulnak és elkezdik vándorlásukat. A májba jutva rendszerint meg is telepszenek, s rosszindulatú, igen komoly következményekkel járó májmegbetegedést okoznak. Az echinococcus tömlõ jelenlétét röntgennel is meg tudják állapítani. Erre való tekintettel, fõleg ahol gyermekek vannak, a kutyák Echinococcus fertõzöttségének megállapítására fokozott figyelmet kell fordítani. A fertõzés Magyarországon meglehetõsen gyakran elõfordul, de nem mentes a fertõzéstõl Anglia, Franciaország, USA, Kenya, Németország, Hollandia, Pakisztán, Spanyolország, a volt USSR, Japán, Nigéria, Izland, Svájc, Irak, Írország, Görögország, Norvégia stb.

    Az Exhinococcus (rivókaféreg) okozta ciszták jelenleg embereknél csak sebészetileg kezelhetõk, a fertõzés halálos kimenetelûis lehet.

    Ritkán fertõzõdhet az ember a kutya egyéb galandférgeivel mint a Taenia fajok, Spirometra, Diphyllobothrium.

    Taenia multiceps (Kergeféreg). A kutyában élõsködõ kergeféreg fejlõdési alakja a hólyagféreg, fõleg a juhok kergeségét idézi elõ. A kutyában élõ, 30-40 cm hosszú galandféreg leváló ízei, a bennük lévõ sok petével, a kutyák ürülékével kerülnek a takarmányba vagy az ivóvízbe. A legelészõ juh felveszi ezeket, gyomrában a petékbõl hathorgas onkoszférák kelnek ki. Ezek átfúrják a bél falát, egyesek a vérárammal az agyvelõbe jutnak, ahol hólyagféreg lesz belõlük, nagyságuk mogyoró vagy dió nagyságú is lehet, fehér színûfolyadékot és scolexeket (galandféreg-fejek) tartalmaz. A koponyaüregben a lágy agyvelõburok vérerei mentén az agyvelõkéregbe, esetleg a velóállományba hatolnak, miközben az agyvelõben meneteket fúrnak és ezáltal gyulladást okoznak. Növekedésükkel a koponyaüregbeli nyomást is erõsen növelik, s ez okozza a tulajdonképpeni kergeséget. A fertõzés után 1-2 héttel heveny agyvelõgyulladás figyelhetõ meg, izgalmi vagy tompultsági tünetekkel. A hólyagféreg növekedésével több hónap múlva alakul ki a jellegzetes kergeség (tompultság, kényszermozgás, körbenjárás, zavart öntudat stb.). Az embernél az esetleges fertõzés hasonló tüneteket eredményez.

    A Spirometra erinacei (fõleg Ausztráliában és Észak-Amerikában fordul elõ) a kutyánál nem okoz komoly problémát, de az embernél fájdalmas bõr alatti duzzanatot idézhet elõ (sparganosis), ugyanilyen elváltozást idézhetnek elõ az embereknél a Taenia lárvákkal történõ fertõzõdés.

    Trichuris vulpis (orsógiliszta). A kutya vakbelében tartózkodik és rendszerint nem okoz tüneteket, néhány kutyánál idõszakosan hasmenés jelentkezhet. Az orsógiliszta termelte peték az ürülékkel kerülnek ki. Ha az ilyen petéket megeszi a kutya vagy bejutnak az emberbe, lárvákká, majd orsógilisztává fejlõdnek a vakbélben. Az angol agár (Greyhound) kutyafajta egyharmadát Trichuris vulpis fertõzöttnek találták.

    Összeállította: Gáspár Margit

    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Minden idõk legõsibb állatlábnyomát találták meg Nevadában

    Washington - Minden idõk legõsibb állatlábnyom-fosszíliáját találták meg az amerikai Nevada állam üledékes rétegeiben.

    A vízben élõ kis állat nyomának maradványai az ohiói egyetem földtani intézetének kutatója, Loren Babcock professzor szerint 570 millió évesek, ez pedig azt mutatja, hogy a lábbal rendelkezõ állatok 30 millió évvel korábban jelentek meg a Földön, mint ahogyan azt a tudósok korábban hitték. Kutatásainak összegzését a professzor vasárnap tette közzé az Amerikai Geológiai Társaság houstoni konferenciáján.

  • A világ legidõsebb tyúkja

    Kijev - Ukrajnában él a világ legidõsebb tyúkja, Ganuszja, a szárnyas immár "nagykorú", hiszen betöltötte a 18. életévét.

  • Patkányhúst az éhezõknek?!

    Élelmiszerválság: 'Patkány, ha mondom, segít a gondon'

    Patna (India) - Eredeti javaslattal állt elõ a világ élelmezési válságának megoldására az India északi részében lévõ Bihar állam jóléti államtitkára: szerinte a patkányhús fogyasztása segíthet a gondon.

  • Papagájkór fertõz

    Békéscsaba - Három munkás biztosan, további három pedig feltehetõen papagájkórtól fertõzõdött meg a békéscsabai baromfi-feldolgozóban - adta hírül az RTL Klub Híradója.

  • Fésûs medúza lehetett az elsõ állat? - õsvilág

    A Föld elsõ állata az óceánban sodródó fésûs medúza volt, nem pedig egy egyszerû szivacs - állítja egy új kutatás, mely sokkolta a kutatókat, akik nem hitték, hogy a legkorábbi élõlény ilyen összetett lehet .

  • Pitonok Evergladesben

    Számos megszökött, vagy gazdái által szabadon engedett burmai tigrispiton vette be magát a floridai Everglades Nemzeti Parkba: a megszaporodott populáció okozza az érzékeny környezet õshonos kisállatainak eltünedezését egy nemrég bemutatott tanulmány szerint.

  • Patkányölésért és -evésért tévébírság

    Patkányölésért és -evésért kapott bírságot egy brit tévécsatorna.

  • Fuldokló õzet mentettek meg a tûzoltók

    Tûzoltók mentettek ki egy bajba jutott õzet a lukácsházai víztározóból. A jéghideg vízben néhány perc múlva elpusztult volna az állat.

  • Golfszeretõ kutya: 13 labdát nyelt le

    Zörgött kutyája hasa, ezért állatorvoshoz vitte négylábúját egy brit férfi. Az állat hasából 13 golflabdát szedtek ki, pedig gazdája azt hitte: a kutya csak sétálni jár a golfpályára.

  • Kóbor lovakat gázolt a vonat

    Elcsatangolt lovakat gázolt a vonat a Tapolca közeli Nemesvita és Raposka közötti vonalszakaszon kedden este.

  • 35 nap egy konténerben étlen-szomjan

    Víz és élelem nélkül élte túl a 35 napos utazást egy konténerbe zárt macska. Nyugat-Karolinában alaposan meglepõdtek, amikor a bukósisakok között rátaláltak a legyengült és halálra rémült állatra.

  • Kihalófélben lévõ sziámi krokodilok születtek Kambodzsában

    Tizenhárom kihalófélben lévõ sziámi krokodil (Crocodylus siamensis) született Kambodzsában a környezetvédõk legnagyobb örömére, akik éjt-nappallá téve õrködtek a különleges tojások biztonsága felett.

  • Numbatbébi született

    Ezzel a kis tündérrel nem találkoztunk még eddig, így annál nagyobb örömmel mutatjuk be. A numbat, vagy erszényeshangyász különleges állatka.

  • 12 fontos dolog, amit tudni kell a kutyákról

    12 fontos dolog, amit tudni kell a kutyákrólAz ember legjobb barátja a kutya. A kutya az ember által tartott háziállat, ebből kifolyóan a kutya tetteiért minden esetben az ember (a tartó, a gazda) felel. Nagyon sokan ünnepekre, szülinapra, karácsonyra, húsvétra megvesznek állatokat, majd nem sokkal utána unott teherként válnak meg tőle. Pedig... a kutya, a háziállat vásárlása az állat egész életére kellene, hogy történjen! A kutya fontos szereplő az életünkben! A kutya érezni - szenvedni képes élőlény, társunk, barátunk, családtagunk, sporttársunk... Óvjuk - védjük, szeressük a kutyánkat, hiszen ő feltétel nélkül a gazdáját szolgálja!

  • Az orvhalászoknak állatkínzásért is felelniük kell

    A jégen és az olvadáskor is folytattak ellenõrzéseket a balatoni halõrõk – közölte Varga László, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója. Két orvhalászt a Nyugati-övcsatornán fogtak el Balatonkeresztúr és Somogyszentpál között. Az orvhalászoknak állatkínzásért is felelniük kell.

  • Egyébként tudtad a kutyákról és a többi állatfajról?

    A kutya szája és fogai kétszázszor tisztábbak, mint egy emberé.

    A krokodil gyomorsava olyan erõs, hogy képes megemészteni az acélt is.
    A kékbálnának még a nyelve is nehezebb, mint egy kifejlett elefánt.

  • Akadémiára jár a kutya

    1000 aláírást gyûjtött az az izraeli egyetemista lány, aki lebénult kutyájával jár be nap, mint nap az órákra. Az egyetem vezetõsége megkérte a lányt, ne hozza kutyáját az egyetemre, a makacs gazdi azonban harcol kutyája jogaiért.

  • Mariah Carey: A kutya mindenségit!

    Mariah Carey-t bosszantja, hogy imádott kutyája nem repülhet vele elsõ osztályon. Az énekesnõ a Glamour magazinnak panaszolta el, hogy Jack nevû terrierje túl nagy, ezért nem viheti fel magával a repülõgép fedélzetére.

  • Kútból mentettek ki egy kutyát

    Az avartüzek mellett egy állatmentéshez is vonultak a megye hivatásos és önkéntes tûzoltói a hétvégén. Az eb megmenekült.

  • Egérgladiátor: az eleven ennivaló ölte meg az etetendõt

    Tajpej - Vesztett a papírforma: tápláléknak szánt egér végzett kígyóval Tajvanon.

    Némiképp Dávid és Góliát harcára emlékeztetett a jelenet, bár a kígyó sem volt hatalmas, mindössze 35 centi hosszú, viszont igen mérges: vipera. Az egér viszont még mérgesebbnek tûnt, olyan dühödten harcolt a kígyóval. Amint berakták a vipera ketrecébe, azonnal nekirontott a hüllõnek és harapta, karmolta, ahol csak érte.