A félelmetes oroszlán
|
Mesevígjáték két felvonásban
Írta: Lelkes Miklós
A mesejáték óvodások és kisiskolások részére készült.
A szereplők lehetnek gyermekek, felnőttek, illetve különböző életkorú gyermekek és felnőttek együtt is. Tovább...
|
|
Picipaci Pista és a beszélő macska
|
| Hát, nem mondom, kicsit fura neve volt Pistának: Picipaci. Igaz, még furcsább volt nagybácsija, Picipaci Zebulon, aki az erdőben élt és varázslással foglalkozott. Utóbbi minden bűvös pálcás úrnál igen jövedelmező tudomány, de Picipaci Zebulonnál nem volt az, mert sok mindenkin segített, sok mindennel törődött, csak a saját hasznával nem. Nem is örökölt utána unokaöccse, Picipaci Pista mást, mint egy kastélyocskát. Nem volt abban csak hét szoba, meg egy fekete-fehér foltos macska, Kicsitgézengúz Gedeon. Ám ez a cica nem akármilyen kandúrféle volt, mivel az emberi nyelvet is beszélte. Így fogadta a kastélyba beköltöző Pistát: Tovább...
|
|
A róka és a szarka
|
| Ismeritek a híres mesét, amelyben a róka kihízelegte a holló szájából a sajtot? Nos ebben a történetben is a ravaszságát használta fel a vörösbundás, de másképpen. Így szólt a tölgyfán cserregő szarkához: Tovább...
|
|
Kapirga, a csókszerző
|
Derék, kedves fiatalember volt Hölgyemvölgyem János, csak fura neve miatt gyermekkorában gyakran heccelték a társai, ekképpen:
- Hölgyem! Hol van a völgyem?! Tovább...
|
|
Hencegő egérkék
|
| Három ház egérkéi beszélgettek mindennapjaikról. így szólt egyikük: Tovább...
|
|
Háromszor is macska
|
| Zsebbebele Zebulon éjfekete macska volt.Ezt a tulajdonságát igencsak hasznosította, mivel igaz ugyan, hogy sötétben minden tehén fekete, de azért ilyenkor a fekete tehén mégis feketébb a fehérnél, - és így van ez a cicáknál is. Tovább...
|
|
Feketebogaras Sámuel
|
| Feketebogaras Sámuel onnan kapta nevét, hogy szeretett a palotakertben bogarászni.Egyébként Feketebogártalan Bámulmér feketebőrű király kedvenc cicája volt, szép fekete szőrű, és nem szorult rá a bogarászásra, csak kedvtelésből csinálta. Tovább...
|
|
Az oroszlán rokona
|
| Gyorsanugró Kázmér épfogú, épkörmű, épeszű macska volt, aki nagyravágyás helyett megelégedett egérre vágyással és egérelkapással, valamint a gazdasszonytól időnként kikunyerált tejecskével.Így volt ez sokáig, de nem örökké.Egyszer ugyanis a Máté gyerek képeskönyvéből csudamód kiokosodott. Rájött, hogy neki, mint házimacskának, igen előkelő rokonai vannak, mindenekelőtt az oroszlán, az Állatok Királya, de más nagyhatalmú uraságok szintén: a tigris, a leopárdnak is nevezett párduc, a jaguár, a zsákmány után villámgyorsan futó gepárd, de többek között a puma és a hiúz is - mind “macskaféle ragadozó”. No és az ő fejbúbján látható fehér folt így talán éppen hercegi korona helye! Tovább...
|
|
A nyávogó egér
|
| Incilinci Cincilinci, a szépséges egérleány meglepő kívánsággal állt oda termetes egérmamája elé: Tovább...
|
|
Majmos, cicás történet
|
| Volt egy icipici erdőszéli falucska.Ott lakott Karmosharcos Zebulon, a cica, gazdájával, Kedveshegyi Kelemennel. Tovább...
|
|
A fukar
|
Egy ember rettenetesen fösvény, pénzkuporgató volt. Fogához vert minden garast, nem is egyszer, de kétszer. Fösvénységből kutyát sem tartott, ne kelljen etenie, inkább maga ugatott időnként, többféle kutyahangon. Hadd higyjék a tolvajok, hogy derék négylábúak őrzik a házát!
Hanem macskát kénytelen volt beszerezni, mert az egér, ha elszaporodik, igen sok kárt okoz.
Szeremcséjére remek cicát szerzett. Koromfeketét, parázsló szeműt, kiváló egerészőt, valóságos egérvadász-mestert. Hamarosan már mutatóba sem akadt a házánál cincogó farkincás. Az oktalan fukar így okoskodott: Tovább...
|
|
Mekkora a cica karma
|
| Három egérke ült a gombaasztalnál. Szalonnabőrt rágcsáltak. Szóba került, hogy mekkora is a cica karma. Tovább...
|
|
Crinmula
|
| Régen történt, a barnabőrű emberek földjén, Indiában. Élt ott egy nagyhatalmú fejedelem, gyémántszemű palotában, sürgő-forgó szolganéppel körülvéve, kincseskamrájában számtalan drágasággal. Legfőbb kincsének azonban Cirinmulát, az éjfekete cicát tekintette. Jogosan! Tovább...
|
|
Matyi macska szolgálatban
|
| Matyi macska eredetileg egy varázsló macskája volt. A varázsló állataihoz tartozott a Matyi nevű szajkó, aki, gyaníthatóan a cica rosszvoltából, eltűnt. A varázsló ezért elnevezte Matyinak a cicát, büntetésből, miután visszavette tőle az eredetileg neki ajándékozott előkelő Nemáncicám Ferdinánd nevet. Tovább...
|
|
Szépszemű kacifánciusz
|
A gyerekek - Máté, Szilvi, Fannika - nagy diadallal hozták a cicát, és kórusban kiáltozták:
- Cica! Cica! Egy nénitől kaptuk! Fehér a sapkája, kesztyűje, papucsa, - de másutt fekete! Szilvike elnevezte Szépszemű Kacifánciusznak, és verset költött róla! CICA-KÉRELEM: "Azt akarja velünk legyen, díszes tálból velünk egyen!" Tovább...
|
|
Csiszi - csuszi házikó
|
Mátyás macska nem volt ugyan mesebeli Csizmás Kandúr, de azért jó erős bőrcipőben járt, és úr volt a maga kis hegytetőn szétnézegető faházikójában. Csörögte is az irígykedő szarka sáros-csúfondáros kedvében:
Csirr - csörr! Házikó a hegyen!
Majd meglátjuk merre megyen! Tovább...
|
|
A perzsa cicus
|
Kedves, erős, daliás, szorgalmas legény volt Kitartó János. Szántott, vetett, ásott, kapált, halászott, vadászott, - mindig azt csinálta, amit kellett.
Egyszer még tanítványa is akadt: titokzatos tekintetű, elegáns öltözetű úr. Megkérte Jánost, hogy oktassa ki a vadászat tudományára, tíz csengő aranyat fizet érte. Tovább...
|
|
A macska álma
|
| A macskát, Fészerbenszületett Ferenckét, gazdája, Üreszsebű János nagyon szerette. Ezt a koromfekete cica meg is érdemelte, mert nem hagyta el a legényt sem gazdagságban, sem szegénységben, és szorgalmasan egértelenítette a házat. Igaz, gazdagságban nem is hagyhatta el, mivel János mindig szűkösségben éldegélt. Kis föld, sok munka, nehéz élet, - nemcsak János sorsa volt ez, sokaké. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: A kis orangután
|
| Erdőnéző Tódor író volt, két könyve közül az egyiket "Őserdei népek családi szokásai" címmel kiadta a kiadója. A kiadás ment, a bevétel nem, mivel alig-alig vettek belőle. A kiadó erre kiadta Tódor útját, aki így hát ott állt egy távoli szigeten, kiadatlan könyvével, a "Szerelmes bennszülöttek"-kel. Nem volt vele más, csak a reménytelenség, az meg nem a legalkalmasabb társ. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: A macska álma
|
| A macskát, Fészerbenszületett Ferenckét, gazdája, Üreszsebű János nagyon szerette. Ezt a koromfekete cica meg is érdemelte, mert nem hagyta el a legényt sem gazdagságban, sem szegénységben, és szorgalmasan egértelenítette a házat. Igaz, gazdagságban nem is hagyhatta el, mivel János mindig szűkösségben éldegélt. Kis föld, sok munka, nehéz élet, - nemcsak János sorsa volt ez, sokaké. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: A pimpalai medve
|
| Volt egy medve, aki már bocs korában kikerült az erdőből. Sok mindenre megtanították a cirkuszban. A medve imádta a cirkuszt. A furasátoros vállalkozás azonban tönkrement, így került egy magánállatkertbe, ahol ketrecében gyakran magánkívül volt az unalomtól. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: A perzsa cicus
|
Kedves, erős, daliás, szorgalmas legény volt Kitartó János. Szántott, vetett, ásott, kapált, halászott, vadászott, - mindig azt csinálta, amit kellett.
Egyszer még tanítványa is akadt: titokzatos tekintetű, elegáns öltözetű úr. Megkérte Jánost, hogy oktassa ki a vadászat tudományára, tíz csengő aranyat fizet érte. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: A nyakörves nyuszi
|
Pukkancsos Pista és Hergelő Péter vadásztak. Tulajdonképpen orvvadásztak, mert nem volt vadászati engedélyük. Olyan állat, amelyik megéri legalább a kilőtt töltény árát, nem került elő. Ám egyszercsak Pista felkiáltott:
- Nézd, a tisztáson egy nagy nyúl fehérkedik! Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: Fufu, a táncoló kutyus
|
Vannak, akik szeretnek kötözködni, mindenbe belekötni, és ehhez nem kell nekik kötél sem. No és konokan teszik ezt, kötik az ebet a karóhoz, - vagy a karót a szerencsétlen ebhez. Már hallom is:
- Mi különös van abban, ha egy kutyus tud táncolni?! Unalmas történet lesz ebből, még az unkabéka is unja, unkázza majd! Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: Kakast keresgélők
|
| Kiskolumbáci Pista falun élt, Kopaszerdőkarácson, de félig a városban dolgozott. Miért félig? Nos hát regényeit, meséit, verseit Kopaszerdőkarácson írta, de a városba vitte be kinyomtatás végett, és ott szerkesztette a Lacamacapacai Újságot, ami igen kedvelt volt, akik nem olvasták, azok is használták: ezt-azt csomagoltak bele. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: Matyi macska szolgálatban
|
| Matyi macska eredetileg egy varázsló macskája volt. A varázsló állataihoz tartozott a Matyi nevű szajkó, aki, gyaníthatóan a cica rosszvoltából, eltűnt. A varázsló ezért elnevezte Matyinak a cicát, büntetésből, miután visszavette tőle az eredetileg neki ajándékozott előkelő Nemáncicám Ferdinánd nevet. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: Macskás Karcsi
|
| Macskás Karcsi buzgón látogatta az iskolát. Olykor macskáját, Búsképű Barnabást is becsempészte, ezért nevezték el Macskás Karcsinak, pedig Nagykutyás Károly volt az igazi neve. Megjegyzem: Búsképű Barnabás inkább csak akkor búslakodott, ha sem egeret nem sikerült farkincán csípnie, sem pedig a kamrából nem kapott cicaszájba valót. Tovább...
|
|
Lelkes Miklós: Macska, kutya, János - és vándorlásuk
|
A gömbölyű ágyúgolyóbis sokféle méretű volt abban a régi időben: kicsi, nagyobbacska, közepes, nagy, irtó nagy.
Az irtó nagy irtott leginkább, - ha talált. Olykor meg talált, de nem azt találta el, amire céloztak. Tovább...
|
