Állatkísérletek a Magyar Oktatásban

Tanárok boncolnak hüllőket, kisebb állatokat, orvostanhallgatók pedig a kisebb állatok mellett tucat számra operálnak tanulmányai éveik alatt macskákat, kutyákat. Vannak olyan telepek, ahol kifejezetten műtétgyakorlat céljára tenyésztenek állatokat.

Az állatokon elvégzett műtétgyakorlatoknak az a célja, hogy a "test" kezelése (pl. vágások, varrások, stb.) rutinná váljanak. Ezzel együtt a halált is rutinként kell kezelniük.

Sok orvostanonc állatbarát is, de az oktatáson való részvétel számukra is kötelező. Az oktatási intézmények nagyrészt humánusan kezelik az állatokat, és a műtétgyakorlatok után elaltatják azokat.

Lehetne azonban alkalmazni másfajta (alternatív) lehetőségeket is. de nehézkes az átállás.

Egy professzor mondta: "a számítógépes modellezés szélesítéséhez az oktatók informatikai oktatása is szükségszerű lenne, de erre nem hajlandó mindegyikük...".

Gyógyszerpróbák

Mielőtt az emberi-és állati gyógyszerek a kereskedelmi forgalomba kerülnek, azelőtt le kell, hogy törzskönyvezzék azokat. A törzskönyvezést megelőzi egy teljes körű teszt, mely kiterjed a hatásmechanizmus vizsgálatra, a mellékhatások megfigyelésére, minden egyébre.

Egy gyógyszer teszteléséhez több száz állat kerül felhasználásra. Évente sok tucat gyógyszert hoznak forgalomba, így a laborkísérletek áldozatául esett állatok száma idehaza sok ezer, a világban pedig milliós nagyságrendű.

Az ember teremtő? Lehet uralni minden élőlényt, és azokat az emberi faj védelmére felhasználni? Ez egy bonyolult kérdéskör.

Állatkisérletek a szépségiparban

A világszerte felháborodást kiváltó állatkísérletek harmadát kozmetikai célokból végzik. Ez a tesztelési forma kiváltható modernebb, humánusabb kísérletekkel is, ráadásul a fejlett országokban - így Magyarországon is - törvények tiltják. Ezzel együtt a hazánkban piacvezeto nagy kozmetikai cégek egy része még mindig e módszerhez folyamodik termékei eloállításakor.

Mikor a kozmetikumok végtelen tárházából válogatunk a drogériák polcai elott hajladozva, természetesen a legtartósabb, legnívósabb, legjobb árfekvésu és hangsúlyozottan borbarát termék megvásárlása lebeg célként szemünk elott. Kevesen tudják, hogy kedvenc eso- és könnybiztos szempillafestéküket, amely egyáltalán nem irritálja a szemet, nyulakon tesztelték, illetve ugyanezt tették azzal a samponnal is, amely egyáltalán nem csíp.

A hazánkban is jelen lévo kozmetikai cégek nagy része állatokon teszteli termékeit. Egyes felmérések szerint az állatkísérletek 31 százaléka kozmetikai, 63 százaléka hadászati célokat szolgál. A teszteknek mindössze hat százaléka célozza a gyógyítást.

Orpheus Egyesület - Seres Zoltán

Állatkísérletek: a halálgyárak százada

Antropocentrikus világunkban az állatok kizsákmányolásának és megbecs-telenítésének számtalan módja létezik. Kezdhetném a sort a kedvesen, jópofán ügyetlenkedő állatok ártatlannak tűnő cirkuszi mutatványaival, amelynek egyetlen célja az állatok nevetségessé tétele olyan helyzetekben, amelyekben az ember oly talpraesettnek mutatkozik és ahol a mutatvány annál sikeresebb minél elképesztőbb és az állat saját világától minél elrugaszkodottabb mutatványra kényszeríti őt az idomár. Majd a különféle "sportok" és időt múlató szórakozások következhetnének amelyekben az állatokat halálra hajszolják, céltáblának használják vagy pusztulásig tartó viadalra ösztönzik őket állattársaik vagy egy fondorlatosan felfegyverkezett ember ellen. Ez utóbbinál oly módon teszik, hogy az állatnak még csak esélye se maradjon a védekezésre vagy a menekülésre, így biztosítva az embernek a felsőbbrendűségét és mindenek felett álló ügyességét és okosságát bizonyítani hivatott tett sikerét.

A sorba beletartozik, de messze nem zárja le azt az az ember természetétől idegen táplálkozás ami korunkban oly hatalmas halálgyárakat hozott létre, hogy az ott előállított húslények összsúlya sokszorosan meghaladja a velük táplálni hivatott emberiségét és amely az élet szentségét és a minden egyes élőben fellelhető egyediségét a mesterségesen felpumpált igények és a profitra való sóvárgás szólamai alatt puszta nyersanyaggá züllesztette!

Csakhogy a terror legbrutálisabb aktusa kétségtelenül az állatkísérlet. Annak az egyoldalú és egyenlőtlen háborúnak amelyet az ember az állatok ellen vív, ezen epizódja leginkább a náci koncentrációs táborokra emlékeztet. A hasonlóság nyilvánvaló hiszen ennek a háborúnak vannak börtönei, vannak kínzókamrái, vannak krematóriumai és beteges elméi is vannak akik festéket injekcióznak áldozataik szemébe, van üvöltés, fájdalomtól elcsukló hang, könyörgő szemek, tehetetlen düh, érzéstelenítés és higiénia nélkül felnyitott testek, megfertőzött, daganatoktól összeroncsolt szervek és kegyetlen, felháborító pusztulás! Most kezdődő sorozatunkban erről lesz szó.

1.rész, Toxicitási tesztek

A nem orvostudományi célú kutatási állatkísérletek közül a rutin toxicitási tesztek száma a legmagasabb. Hazánkban is a ez a legtöbb állati életet követelő területe az állatkísérleteknek. Legalábbis a jelen pillanatban rendelkezésre álló adatok alapján erre következtethetünk.

A toxicitási teszteket egy-egy új vagy valamilyen mértékben megváltoztatott termék veszélyességének vagy ártalmatlanságának megismerésére alkalmazzák. A termékek lehetnek az iparban vagy a mezőgazdaságban felhasznált anyagok például: elektronikai eszközök forrasztásához használt anyagok, festékek, kenőanyagok, növényvédő szerek, műtrágyák, mosószerek, lehetnek élelmiszer adalékanyagok, színezők és ízfokozók, de lehetnek gyermekjátékok alapanyagai vagy mondjuk papírzsebkendő, és nem utolsó sorban kozmetikumok, szappanok, krémek, fogkrémek, körömlakkok, stb.

Az alkalmazott kísérletek

Az első olyan tesztekre amelyekben szándékosan állatokat mérgeztek meg, hogy egyes toxikusnak vélt szer emberre való veszélyességét kimutassák, valószínuleg az első világháború vegyi fegyvereinek kifejlesztésekor került sor. Ezen kísérleteknek eredményei voltak a könnygáz, a mustárgáz, a karbonilklorid és később a szarin. A toxikológiai vizsgálatok ebben az időben kezdődtek és azóta is töretlenül alkalmazzák őket. Magyarországon a toxikológiai és minőségellenőrző intézetekben valamint gyógyszeripari vállalatok saját laboratóriumaiban továbbá néhány bedolgozó egyetemen.
Az állatokon alkalmazott toxicitást elemző tesztek különfélék lehetnek, egyben azonban mindegyikük közös: az állatoknak szükségtelenül és igazságtalanul szörnyű szenvedést okoznak aminek csak pusztulásuk vet véget. A tesztek kegyetlenségét fokozza, hogy azokat érzéstelenítés vagy a kialakult tünetek bárminemű kezelése nélkül végzik, mivel az befolyásolhatná a kísérlet eredményét.

Az állattesztek eredményeinek emberre való alkalmazása ma már általánosan vitatott! Mivel az állatok és az ember szervezete, biológiai felépítése (bélrendszer, idegrendszer stb.) nagymértékben különbözik, ezen kísérletek eredménye erősen megkérdőjelezhető. A fizikai felépítésben rejlő ellentétekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy például a nyúlnak az emberrel ellentétben pislogóhártyája, belső szemhéja is van ami eleve egy óriási különbség.
A pontos eredmények érdekében a tesztkörülményeket a valóságnak megfelelően kell kialakítani, azaz ha egy tesztanyag emberre gyakorolt toxicítását akarjuk mérni, mivel végül az ember használja azt, akkor a kísérletet emberen kell elvégezni. Mai modern technológiákat alkalmazva ez már veszélytelenül elvégezhető.
1981-ben neves tudósok találkoztak a svédországi Uppsalában, hogy az állatkísérletek tudományos használhatóságáról értekezzenek. A tudományos tanács az állatkísérleteket, óvatosan fogalmazva "majdnem teljesen felesleges eljárások"-nak minősítette.

Az állattesztek pontatlanok, eredményeik félrevezetők.

Időnként botrányt kavarnak a már jó ideje forgalomban lévő gyógyszerek vagy élelmiszeradalékok, stb. káros hatásai. Mivel vannak olyan mérgező anyagok amelyek az állatokra hatástalanok, de az emberben súlyos betegségek forrásaivá válhatnak és olyanok is amelyek csak az állatokra vagy csak bizonyos fajtákra hatnak, de az emberre veszélytelenek. Így miután más módszerekkel bizonyították, egynémely előzőleg állatokon tesztelt és biztonságosnak nyilvánított termék pl. gyógyszer emberre nézve károsító hatását később a laboratóriumi állatokon képtelenek voltak produkálni a mellékhatást.

A hatvanas évek elején ennek, az állattesztek hamis eredményeiből származó tévedésnek anyák és gyermekek estek áldozatul. A világ számos országában születtek gyermekek végtagok nélkül vagy fejlődésükben erősen visszamaradva azoktól az anyáktól akik terhességük alatt bizonyítottan a thalidomide nevű nyugtatót szedték. Ezt az utóbb betiltott gyógyszerkészítményt a hagyományos toxikológiai vizsgálatokkal tesztelték, mégis később derült ki, hogy az emberi magzatban deformációt idéz elő.
A tesztek már csak azért sem helytállóak különösen a hosszú távon emberek által fogyasztott termékek pl. ételszínezékek és egyéb adalékanyagok esetében, mert az ember máskép reagál majd egy hosszú távú, folyamatos, kis mennyiségű és koncentrátumú szer adagolására mint egy kísérleti állat az egyszeri, de legalábbis rövid lefolyású vizsgálat során kapott nagy mennyiségű, erős koncentrátumokra.

Ha ez mind igaz, miért alkalmazzák őket mégis világszerte - kérdezhetnénk. Az egyik lehetséges válasz mint oly sok más esetben is az üzlet. A tesztek elvégeztetésével a cégek a vásárlók biztonságának ellenében leginkább a saját maguk érdekeit akarják védeni. Hiszen termékük egy esetleges előre nem jelezhető mellékhatásával kapcsolatban a legjobb alibi, hogy ők elvégeztették a ma elérhető "biztonsági előírásokat". Továbbá vásárlóikat - akik általában nagyon megbíznak a modern tudomány eredményeiben - próbálják biztosítani, hogy termékük biztonságos. Sokak számára pusztán a "Klinikailag tesztelt" felirat látványa és a tudat, hogy ellenőrzés folyik, már garanciát jelent.

Az esztelen kísérletezgetések a tények és tiltakozások ellenére, viruló üzletként tovább folytatódnak, már csak azért is mert azok akik bevezethetnék az alternatív technológiákat anyagilag érdekeltek a kísérletek folytatásában.

A tesztek:

Draize-féle irritációs tesztek.

Az úgynevezett Draize-féle (a feltaláló, az amerikai dr. J. H. Draize neve után) irritációs tesztben a kísérletet végző személy egy teljesen tudatánál lévő, mozgásában korlátozott állat - többnyire albínó nyúl, csipeszekkel kipeckelt szemébe cseppent különböző oldatokat pl. sampont vagy körömlakkot. A kísérleti állatot lekötözik vagy a nyulak esetében egy erre a célra kialakított kalodába zárják amelyből csak az állat feje lóg ki ill. csak a nyakát tartja (nyakkaloda). A kísérlet közben előfordulhat, hogy a szereket elkerülni akaró állat kétségbeesett kapálózásában a nyakát töri.
A teszt rendkívüli fájdalommal jár, hiszen a szem az érzékszervek közül a leginkább érzékeny. Még az igen enyhén maró vagy akár teljesen semleges szerek is igen erős kínnal járnak, mert minden nem "oda való dolog" testidegen és a szervezet tiltakozását váltja ki.

A tesztanyagok szembe juttatását követően bizonyos intervallumokban 12, 24, 48 óra stb. a kísérletet végző személy feljegyzi a szem finom szövetei roncsolódásának fokát amely lehet ödéma, bevörösödés, fekélyképződés, bevérzés vagy vakság.
A károsodás fokát egy irritációs skálán személyes becslés alapján határozzák meg. Ebből adódóan ugyanazzal a szerrel más laboratóriumban más és más eredményt kaphatunk.

Neves toxikológusok is egyet értenek abban, hogy a Draize tesztek "durvák és pontatlanok mert pusztán a megfigyelésen alapszanak".

Különös, hogy a legsúlyosabb kritikák magából az iparágból erednek. 1971-ben az Esso Orvosi Kutató Részlege és egy másik cég által kezdeményezett vizsgálat kimutatta, hogy a Draize teszt nem hiteles. A huszonöt laboratóriumban lefolytatott megfigyelés alapján a tanulmány rendkívüli eltéréseket fedezett fel a teszteredményekben, ahogy a kísérletet levezető személyek a nyulak reakcióit felbecsülték. Végül kijelentették, hogy "a procedúra nem lehet mértékadó alapja semminemű új szabályozásnak".

1986 februárjában Johns Hopkins a Center for Alternatives to Animal Testing (Központ az Állattesztek Alternatívájáért) munkatársa kijelentette: "A Draize teszt nem tükrözi megfelelően az emberen létrejöhető irritáció fokát."

Halálos dózis teszt. (LD 50, letális dózis teszt)

Az akut mérgezés vagy halálos dózis tesztet annak megállapítására eszelték ki, hogy mennyi az a szervezetbe juttatható anyagmennyiség amennyitől a vizsgálatban részt vett tesztcsoport egyedeinek fele elpusztul. Innen az elnevezés is: halálos dózis 50 (LD-50). Ezt az igen elterjedt tesztet kb. 1927-óta alkalmazzák.

A teszt folyamán az esetek többségében, egy tömlon keresztül különféle szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagot, például arcpúdert vagy más kozmetikumot, vegyszereket, mőanyag alapanyagot erőszakolnak az állatok gyomrába. A folyamatot ezért kényszeretetésnek is nevezik. Máskor a szereket a gyorsabb felszívódás érdekében a bor alá fecskendezik illetve a légnemű anyagok esetében gázkamrában vagy gázmaszkkal hosszan, akár több órás időtartamig is az állatokkal kényszerlélegeztetik.

Az kényszeretetésnél a tesztelt anyagok mérgező, maró és egyéb roncsoló hatásától, valamint a szervezetben okozott mérgezéstől eltekintve sokszor pusztán az anyag mennyisége halált okoz. Máskor az állat a kiöklendezett szertől fullad meg amitől apró szervezete szabadulni próbál. Kényszeretetésnél bélvérzés és a tömlő okozta sérülések is megfigyelhetők.

A kísérletekben általában rágcsálókat: patkányokat egereket és nyulakat, valamint nagyszámú kutyát, macskát, ritkábban majmokat használnak fel. Meg kell jegyeznem, hogy a laborban használt patkányoknak semmi közük az oly sokakban undort keltő csatornapatkányokhoz.

Ez a teszt az egyes szerek toxikusságának meghatározására eleve megbízhatatlan eredményt ad hiszen az egyes állatfajok sajátosságaitól sőt a fajon belül az egyes egyedek fizikai állapotától, korától, nemétől is nagyban függ. Például a nikotin az ember számára már 0.9 mg/kg-os adagban halálos, de egy kutyának 9.2 mg/kg, egy galambnak 75 mg/kg, egy patkánynak 53 mg/kg a halálos adag. Ilyen alapon a toxicitási vizsgálatok eredményét főkép azok emberre való alkalmazását akár jóslással is előre jelezhetnék.

Teratológia

Kényszeretetéses eljárással történnek a teratológiai tesztek, is bár ezek célja nem a halálos dózis megállapítása hanem a toxicitás finomabb következményeinek felderítése. Ezért a tesztanyagok koncentrációja és mennyisége az LD tesztben alkalmazotthoz viszonyítva kisebb, viszont idotartama sokszorosan meghaladja azt.
Maga a tudományág elnevezése a teratogen görög eredetu szóból ered. Teratosz jelentése szörny, és génesz jelentése születés. Ami a toxikológia esetében arra utal, hogy ok maguk kárhoztatják ezeket a szánalomra méltó állatokat születési deformációra.

A vizsgálatot kényszer etetett majd mesterségesen megtermékenyített nőstényeken alkalmazzák. Mielőtt az anya megszülhetné utódját széndioxidgázzal megfojtják, majd a magzatot kioperálják és felboncolják. A magzatnak a beetetett anyag miatt keletkezett fejlődési hibáiból pl. csontozatának torzulásából következtetnek a mellékhatásokra. Az ilyen vizsgálatokat, de más vizsgálatokat is veszélyes és fájdalmas ellenőrző vizsgálatok pl. a szemüregből vagy a szívből való vérvétel, gerinccsapolás, vizeletvétel, stb. teszik az állatok számára még elviselhetetlenebbé.

Bőr irritációs tesztek.

Ebben a tesztben az állatok szőrét leborotválják esetleg a bort is megkaparják a nyers felületig. Ezután a tesztelni kívánt anyagokat a bőrre ill. a bőrbe kenik és a sebet letakarják, majd befáslizzák vagy begipszelik. A gipszelés célja, hogy a kínlódó állat ne tudja a szert letisztítani, miközben fájdalmától szabadulni akar. A szert adhatják fecskendővel is a bőr alá vagy az izomzatba vagy a végbélbe. A tesztek eredményeként hólyagképződés, vérzés és fekélyképződés lép fel. Némely maró anyag (a nyers bőrön még a legenyhébb anyag is az) teljesen áteszi magát a szerencsétlen teremtmények bőrén, elevenen égetve őket. Ezután meghatározott idő után a sebeket megvizsgálják és a hatásokat feljegyzik.

Jogaiktól megfosztva

A kísérleti állatok a külvilágtól teljesen izoláltan, szűk ketrecekben vagy terráriumokban tengetik nyomorúságos életüket, minden természetes igényüktől megfosztva. Nincs napfény, friss levegő, társaság mit sem szólva az állatok társadalmi igényeiről. Mozgásterük a végletekig korlátozott, egy kutyának kb. 1.5-szer 1.5 méter, egy nyúlnak 50-szer 30 centiméter, egy rágcsálónak még kisebb terület jár.

A kísérleteket valamiképp túlélo állatok rendszerint más tesztben már nem alkalmazhatók így végül őket is elpusztítják. Néhányukat széndioxidgázzal fujtanak meg másokat egyszerűen agyonütnek. A kutyákat úgy ölik meg, hogy hónaljban elvágják az artériát és elvéreztetik őket.

A "munka" során felgyülemlő tetemektől való megszabadulás legsimább módja a hamvasztás. A toxikológiai telepeken látható magas kémények erre a célra is szolgálnak.

Arra a kérdésre, hogy hány állatot ítélnek kínhalálra a magyarországi toxikológiai tesztekben ma még nem tudunk pontos adatokkal szolgálni. Jórészt azért mert az illetékesek gyártási titokra hivatkozva nem adnak ki információkat (és különben is igen idegesek lesznek ha erről faggatjuk őket) sot alkalmazottaikat is írásban hallgatásra kötelezik. Néhány külföldi adat viszont rendelkezésre áll és ezekből halványan következtethetünk a magyar viszonyokra. Pl. az Egyesült Államokban évente 5 millió kutyát, rágcsálót és majmot használnak fel. Magyarországon valószínűleg évente több tízezer állat pusztul el csak a toxikológiai vizsgálatokban.

Honnan származnak az állatok? Az állatokat külön erre a célra szakosodott hazai állattenyésztők, vagy a felhasználók maguk tenyésztik.

Erőszakmentes in vitro alternatívák

Az alternatív tesztek kikerülik a teszteredményeknek a tesztállatok kondíciójából, korából, és a faji eltérésekből adódó differenciáit így azok könnyen szabványosíthatók és nemzetközileg is elfogadottak lehetnek.

Az esetek többségében a nem állati kísérletek lényegesen olcsóbbak és kevesebb időt igényelnek az élő állatokon végzett tesztekkel szemben. Az InVitro International Eytex tesztcsomagja például egy kemikália három koncentrációját képes tesztelni 99.50 dollárért míg a Draize teszt ugyanezt 1,000 dolláros áron teszi. Az állatokat mellőző vizsgálatoknak másik nagy előnye, hogy nem kell állatokat vásárolni vagy tenyészteni, sőt táplálásuk és tartásuk szükségtelenné válása is költségcsökkentő.

Már a hatvanas években is folytak kutatások az állatok kiváltására vonatkozóan. Az Agarose Diffusion metódus is ennek az időszaknak a terméke. A tesztet az orvosi eszközökben és protézisekben használt műanyagok és más szintetikus anyagok toxicitásának megállapítására fejlesztették ki. A tesztben, emberi sejteket és kis mennyiségű tesztanyagot helyeznek egy lombikba úgy hogy azokat csak egy vékony réteg agarose, egy tengeri alga származék választja el. Ha a tesztanyag irritáns akkor körülötte elpusztulnak a sejtek.

Az Ames tesztben a vizsgálni kívánt kemikáliát salmonella typhimurium baktérium kultúrával vegyítik majd különböző aktiváló enzimeket adnak a keverékhez. A technológia 174-ből 156 állati rákkeltőt és 108-ból 96 ártalmatlan szert volt képes detektálni. Azaz a teszt 90 százalékos pontossággal dolgozik.

A fent említett Eytex-metódus, az irritációt egy növényi proteint módosító rendszeren keresztül állapítja meg, a szaruhártya reakcióit imitálva. Minél nagyobb az irritáció az oldat annál átlátszóbbá válik. Az elszínezodés egy speciális színskálán pontosan mérhető. A Skintex formula, amit szintén az InVitro International fejlesztett ki, a közönséges tök sárgás héjának alkalmazásával utánozza az emberi bor reakcióit idegen anyagokra. Mindkét technológia több mint 5000 különböző anyag toxicitásának kimutatására alkalmas!

A Neutral Red Bioassay, a Kaliforniai Clonetics Corporation terméke, egy vízben oldódó festéket ad a normál emberi bőrsejtekhez. Egy számítógép méri a festék borsejtekbe való felszívódásának fokát, megmutatva a relatív toxicitást. A számítógépes elemzés kizárja a felmérést végző személy szubjektív megfigyelését ami az állattesztek precízségének egyik komoly korlátja.

Megemlíthetünk két emberi bőrsejteket alkalmazó technikát is a Clonetics EpiPackját és a Marrow-Tech, NeoDerm nevű termékét.

Alternatív technikákat ajánl két Cambridge-i cég is a Biosurface Technology és az Organogenesis.

A számítástechnika rohamos fejlodésével ma már olyan matematikai és komputerizélt modellek is rendelkezésre állnak, amelyek a már ismert toxikus anyagok felépítését és tulajdonságait felhasználva képesek pontos információt szolgáltatni az anyagkombinációk vagy új szerek "viselkedésével" kapcsolatban. A Health Designs Inc. által forgalmazott Topkat software-csomag pl. száj, szem és bőr irritációk előrejelzésére is alkalmas.

A jelenleg elérhető technológiák folyamatos fejlesztése komoly kihívást jelent a hagyományos toxikológiának és elterjedésük várhatóan megold egy komoly etikai problémát.

Az emberi tényező

Azoknak az embereknek akik az állatkísérletekben részt vesznek mindennapos tevékenységük, hogy megölnek vagy szenvedést okoznak érző, tudatos lényeknek. Milyen lehet megszokni a pusztítást? Milyen értékrend működik bennük? Mit várhatunk tőlük? Vajon ha olyan döntés elé kényszerülnének ahol emberéletek felett kellene dönteni, könnyedén választanák-e a halált hisz számukra ez olyan egyszerű? Vajon családjuk és ismeroseik elott eltitkolják-e az olyan kényes és szégyellni való epizódokat mint egy kutya megfojtása vagy megmérgezése? Ez szinte bizonyos, nem hinném, hogy a munkából hazatérve büszkén mesélik a gyermekeiknek, akik mondjuk épp egy képeskönyvet forgatnak, hogy "ma éppen egy bájos fehér nyuszi szemébe csöppentettem hajlakkot". Ha ilyen ismerősöd van egyszer kérdezd meg tőle!

Írta: Török Zoltán - Megjelent a Vegetáriusban.

Alternatíva a biológiaoktatásban: Új megközelítés egy új évezredben

(az EuroNICHE videója - narrátor)

Az oktatás és a képzés az élettudományokban azt jelenti, hogy a diák a hagyományos ismeretanyag elsajátításán túl gyakorlati jártasságot is szerez.

A végzett hallgatóknak, akik állást kapnak, otthonosan kell mozogniuk mindazokban a technikákban, amelyeket ma a laboratóriumokban, klinikákon használnak, többek között a kísérletek tervezésében és kivitelezésében.

De hasonlóképpen fontos, hogy megfelelően kommunikálni tudjanak a betegekkel, vagy hogy kellő érzékenységgel viseltessenek a rendkívül bonyolult ökológiai rendszerek iránt.

Sokaknak közülük kézzelfogható tapasztalatokra kell szert tenniük az élő állatokkal vagy az állati szövetekkel kapcsolatban.

A biológus-, állatorvos- és orvosképzésben a hallgatóknak gyakorlati munkát kell végezniük a tudásanyag elsajátítása és különféle jártasság megszerzése céljából. Olyan gyakorlati munkát, amely számos esetben a hallgató számára az állat boncolását vagy az élő állattal való kísérletezést jelenti.

Ám azok az eszközök és az a megközelítési mód, amit a tanárok használnak, napjainkra nagy fejlődésen ment keresztül, részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően, részben pedig a diákok és az egész társadalom igényeihez, elvárásaihoz igazodva.

Ebben a filmben bemutatjuk az élettudományok új irányzatait, górcső alá véve azokat a klasszikus kísérleteket, amelyekben a hagyományos állathasználatot ma már haladó alternatív módszerek széles skálája váltotta fel.

IDEGÉLETTAN

SimNerve

Dr. Hans Braun:

A SimNerve annak a klasszikus idegkísérletnek a szimulációja, amelyet az állatélettan-gyakorlatokon évek óta csinálnak. Én magam is részt vettem ennek a programnak a kifejlesztésben. Én voltam az élettani rész felelőse, hogy a program élettani vonatkozásai szakmailag helytállóak legyenek. Ez jónéhány éve volt, amikor egyre több diák nem akarta elvégezni a kísérletet, s végül úgy döntöttünk, hogy nem is folytatjuk őket tovább és alternatív módszert dolgozunk ki.

A SimNerve három részből áll: élőhely-bemutatás, előkészületek és maga a kísérlet. Az első a diák bevezetése a programba: képeket láthatunk különböző békafajokról, hallgathatjuk a békák hangját. A második rész a békaideg kipreparálásának menetét mutatja be. A harmadik, a fő rész egy virtuális laboratóriumba kalauzol el, ahol minden felszerelés rendelkezésre áll, ami a kísérlet elvégzéséhez szükséges. A diákok el tudják helyezni a két békaideget az ingerlő és a jelfelfogó elektródák közé; ingerelni tudják az ideget éppúgy, mint egy valódi állatkísérletben.

Amikor egy diák valódi békaideggel kísérletezik, rendszerint szünet nélkül aggodalmaskodik, nem csinál-e valamit rosszul, nem tesz-e kárt az idegben. Mert akkor új békát kell felboncolnia és új ideget kipreparálnia. A számítógépes szimulációs programmal helyesen tudja elvégezni a műveleteket, és ilymódon, a kísérlet valamennyi részét végigcsinálva a tanulás sokkal hatékonyabbá válik.

Nézzünk meg egy egyszerű ingerlést annak szemléltetésére, milyen előnyei vannak egy efféle programnak. Ezzel a fonállal bárhol elkötözhetjük az ideget. Ha itt, az ingerlő és jelrögzítő elektródák között kötözzük el, az akciós potenciál nem éri el a jelfelfogó elektródát. Nem keletkezik inger, az akciós potenciál zéró. És most megcsináljuk, amit valódi kísérletben lehetetlen: eltávolítjuk a cérnát, és az ideg ugyanúgy válaszol, mint előtte.

Leif Bjellin:

Az egyik EURONICHE-konferencián bemutatták a SimNerve-program egy korai verzióját. Szerencsémre sikerült kapnom egy másolatot belőle, így már azelőtt kipróbálhattam, mielőtt forgalomba került volna. Ilymódon be tudtam mutatni a tanszékemen, és bevezethettük az oktatásban. Nagyon sikeresnek bizonyult, mindenki szerette, hiszen rendkívül látványos és sokatmondó programról van szó.

Hans:

Nagyon meg voltam lepődve, milyen jól működik. Egyes helyeken jobban, mint az igazi kísérlet!

BIOPac

Marie Briggman:

Ezt az eszközt melegen ajánlom minden egyetem számára. Mi, tanárok, éppúgy, mint a növendékeink teljes mértékben elégedettek vagyunk a használatával.

Per Ekstrom:

Ha időt spórolsz meg, például azzal, hogy jól beállítod a programot, akkor egyúttal pénzt is megtakarítottál. Kevesebb a napi feladat, egy napba, egy hétbe több kísérlet fér bele… egyszóval nyilvánvaló a dolog pénzkímélő része. A BioPac egy olyan mérőeszköz, amellyel számtalan dolgot tudunk megmérni, attól függően, hogyan állítjuk be. Mi a diákjaink számára egy saját magukon végzendő kísérlethez, az ideg vezetési sebességének meghatározásához használjuk. De sok más paraméter meghatározására is alkalmas. Tényleg számtalan lehetőséget kínál.

Marie:

Először elektródákat teszünk a diák alkarjára. Egyet a könyökéhez, egyet a kezére. Stimuláljuk a könyökénél, és mérjük a kialakult ideg-impulzust a kezéhez erősített elektródán. Ezeket az ideg-impulzusokat a képernyőn meg is tudjuk jeleníteni.

Per:

A SimNerve és a BioPac egymás utáni alkalmazása nagyon tanulságos a diák számára. Először megfigyelheti a beállítások előnyeit a SimNerve-en, majd felhasználhatja a szerzett tapasztalatokat, amikor a BioPac-ot használja.

Marie:

Énszerintem a BioPac-nak a pedagógiai értéke a legfontosabb.

IZOMÉLETTAN

Miográf

Wolfgang Kuck

Az már nagyon rég volt, több mint száz évvel ezelőtt, amikor a béka izom-ideg kísérleteket elkezdték. Azóta magas szintre kifejlesztett készülékek vannak, amelyekkel ugyanolyan vagy akár még jobb kísérleti eredmény érhető el állat feláldozása nélkül.

A Miográf az ideg és az izom közti kapcsolatot regisztrálja, és minden egyes specifikus ingerlésre adott válasz eredményét dokumentálja. A vizsgálatban részt vevő személy jobb kezét a műszerre helyezi, és megkeresi a legmegfelelőbb pozíciót az EMG-kapcsolathoz. Utána az ingerlő elektróddal való kapcsolat felvétele következik.

A számítógépes menü nyolc kísérletet tesz lehetővé. Amikor ezt kiválasztottuk, a paraméterek legmegfelelőbb beállítása következik az adott kísérlethez. A kísérletek automatikusan zajlanak. A számítógépes kiértékelésben a test valamennyi reakciójának az eredménylistáját megtaláljuk és kielemezhetjük. A békából származó ideg-izom-kísérlet és az ember Miográffal történő önvizsgálata között az eredmények tökéletesen megegyeznek.

SimMuscle

Hans Braun:

A diákok sokkal jobban szeretik a SimMuscle-programot, mint ha igazi ideg-izom preparátummal kéne dolgozniuk. A SimMuscle alapvetően ugyanúgy épül fel, mint a SimNerve. Három részből áll: először az élőhely, ez megint csak békák bemutatása a hangjukkal együtt. A második rész az izom kipreparálása, amely ugyanúgy kezdődik, mint az izomé.

A kipreparált izommal bemegyünk a laborba, az élettan-gyakorlatra, amely a program harmadik része. Itt valamennyi eszköz a rendelkezésünkre áll, ami a kísérlethez kell. A készüléket a programban ugyanúgy kell bekapcsolni és a paramétereket beállítani, mint az igazi kísérletben. Alkalmazhatunk egyszerű ingerlést, dupla ingerlést, hogy megfigyelhessük a két izomösszehúzódás egymásra rakódását, és folyamatos ingerlést, hogy kielemezhessük a tetanuszos izomösszehúzódást.

Minden izolált izom plasztikusan viselkedik. Itt most ezzel szerencsére nem kell számolnunk, mert csak a mesterséges, izolált preparátumban fordul elő, természetes élettani helyzetben nem. A plasztikusság komolyan zavarja a jelek rögzítését.

A diákok felszabadultan próbálnak minél többet megtanulni, többet, mint az állatkísérletben.

FARMAKOLÓGIA

Microlabs

Henk van Wilgenburg:

Az egyik legfőbb előnye, hogy rövidebb idő alatt lehet megcsinálni a dolgokat, és emiatt többet lehet elvégezni, jobban lehet koncentrálni a tanulás valódi célkitűzéseire. A múltban a diákokat gyakran megzavarta a berendezés körülményes beállítása. Most a szimulációval ez már nem probléma.

A Microlabot a 70-es években fejlesztették ki, amikor egyre több diák fordult szembe az állatkísérletezéssel. A Microlab több program kombinációja. Ez itt az egérnek a különböző szerekkel, drogokkal szemben tanúsított viselkedését bemutató program. Többféle viselkedési módot látunk. A diák feladata a megfelelő viselkedésre rákattintani, amit aztán ellenőrizhet is. A diák megtanulhatja, milyen a normális viselkedés, és hogyan viselkedik az állat speciális szerekre.

Meg tudjuk mutatni a tüneteket is, videorészleteket egerek, patkányok, nyulak és más állatok viselkedéséből: megnézhetjük például a különbséget a rángás és a görcsös izomösszehúzódás között; nem egy szép látvány, de legalább nem kell többé megismételni. Itt azokat a szereket látjuk, mint a sztrichnin, amely ezt a hatást kiváltja, tehát megismerkedhetünk a különböző anyagokkal, és demonstráljuk az egész tünetegyüttest, amely patkányban megjelenik, ha sztrichnint adunk neki. Ezek olyan állatkísérletek, amelyeket a diákoknak a 60-as évekig csinálniuk kellett; azóta viszont már nem kell többé élő állatokon bemutatni.

A MicroLab-nak van az állat mozgásával kapcsolatos, integrált programja is. Kiválaszthatunk például egy felnőtt nőstény patkányt, adunk neki egy intraperitonális injekciót, de előtte a dózis megállapításához tudnunk kell az állat súlyát. Aztán, ha beadtuk az injekciót, egy perc múlva megfigyeljük, van-e változás a viselkedésében. Eltelik újabb egy perc, megint megnézzük. A harmadik perc után már látszik, hogy az állat nem természetesen mozog. Ha eltelt öt perc, megint megfigyeljük. Ekkor a diáknak el kell döntenie, folytassa-e a mefigyelést, érdemes-e várnia, vagy adjon-e be újabb dózist.

Az izolált szöveteknek sokféle szimulációja létezik, például tengerimalac-vékonybélről; van program izompreparátumokról, agyideg-diafragma preparátumról, és így tovább. Ezek a programok még DOS operációs rendszerben vannak írva, és bármilyen számítógépen futtathatók. Hamarosan kijön a Microlabok egy új, Windows-ra megírt sorozata, de azokban az országokban, ahol még régebbi számítógépekkel dolgoznak, az eredeti Microlab-okat érdemes használni. A Microlab-programok számtalan olyan dolgot képesek bemutatni, amit igazi állatkísérletben lehetetlen.

SEBÉSZET

POP-Trainer

Gerhard Szinicz

A POP-Trainer egy igen egyszerű és könnyen kezelhető berendezés operálás szimulálására. A szimulálás tökéletes, különösen a vérzéscsillapítást lehet jól gyakorolni. Addig gyakorolhatunk, ameddig csak akarunk, és eközben egy állat sem hal meg.

Szükség van hozzá a vágóhídról egy belső szervre, például májra vagy tüdőre. Először is egy csövet húzunk a szerv fő artériájára. Ezután csapvizet vezetünk bele, amely a keringést fogja szimulálni. A szervet belehelyezzük a POP-Trainer-be. A rendszer zárt, így teljesen tiszta. A normális vérkeringést tökéletesen szimulálja, azt gyakorolhatunk vele, amit csak akarunk. A gyakorlatot kétkezi munkával kezdjük, az anatómiai struktúrák kiboncolásával, az artéria, a véna, az ureter (húgyvezeték), majd a legizgalmasabb feladat a parenchimális (működést feltáró) operációk, a vese részleges boncolása. Azután valamennyi modern módszert kipróbálhatjuk, mint az ultrahang, a nagyfrekvenciájú vizsgálatok, a lézer. Bármelyiket használhatjuk a POP-Traineren.

Többféle szervvel dolgozhatunk. Általában a májat szoktuk behelyezni az epehólyaggal, a vastagbelet béldarabokkal, és persze a vesét az artériájával. Nagyszerű nézni, hogy a hallgatók még akkor is folytatják a munkát, amikor az órának már vége van.

ANATÓMIA

DigiDiss

A DigiDiss egy számítógépes program, amely különféle állatok boncolását mutatja be állóképek, videofelvételek és animáció segítségével. A számítógépen elvégezhetjük az állat boncolásának minden részletét. Egyenként azonosíthatjuk a szerveket, és ezzel összefüggésben szövettani, rendszertani, törzsfejlődési és egyéb ismereteket szerezhetünk. Ily módon tehát sokkal jobban kapcsolódunk más tudományterületekhez, mint a hagyományos tanítás során.

A DigiDissen belül különböző részek vannak. A program az állat bemutatásával indul. Jelenleg patkány, tőkehal, fóka, béka és tyúk felboncolása készült el, de a későbbiekben gerinctelenekkel is kibővítjük a sort. Aztán megismerkedünk az alkalmazandó boncolási eljárással és eszközökkel. Video-sorozatfelvétel mutatja be az állaton ejtendő vágásokat, és háromdimenziós ábrákon nézhetjük meg a belső szerveket, például a szívet, valamint a csontvázat, és a kültakarót is. Van egy törzsfejlődési rész, amely az egyes állatcsoportok közti törzsfejlődési rokonságot kíséri figyelemmel. A rendszertani részből megtudhatjuk, hogy a vizsgált állat mely rendszertani csoportba tartozik.

Kristina Wereen

Valódi boncolás közben ha valamit elrontasz, nem kezdheted újból: muszáj folytatnod, vagy abba kell hagynod az egészet. A DigiDiss segítségével vissza is mehetsz, meg előre is. Saját magad dolgozhatsz, ahogy csak akarsz. Azt hiszem, ez a legjobb benne.

Christoffer

Akárhányszor ismételhetünk, és közvetlen összehasonlítást is tehetünk az állatfajok között, összehasonlíthatjuk a szöveti felépítésüket. Jelenleg a szövettan-kurzus általában külön megy az anatómiától. Sőt a diák sok esetben először szövettant tanul, s egyáltalán nincs mindig tisztában vele, hogy milyen szervet lát. És csak sok hónappal később tanul a szervről. Itt egyidejűleg látható a kettő, s ez a nagy előnye.

Természetes módon elpusztult állatok

Siri Martinsen

Siri Martinsennek hívnak. Harmadéves hallgató vagyok a norvégiai Állatorvosi Egyetemen. Mint leendő állatorvosoknak, ismereteket kell szereznünk az állatok belső felépítéséről. Ennek egyik módja természetesen az állat felboncolása. Ehhez az állatokat megölik, ami szerintem nemcsak helytelen, de szükségtelen is, mert természetes halállal elpusztult állatokat is boncolhatnánk, ahogyan én is tettem a tanulmányaim során.

Az egyik lehetőség, hogy telefonos kapcsolatba lépünk állattulajdonosokkal, és megkérjük őket, hogy bocsássák rendelkezésünkre a tetemet, ha az állat elpusztul. Ily módon nekem már ló-, tehén- és juhtetemekhez sikerült hozzájutnom. Szintén megoldás, ha az egyetem, amely elpusztult állatokat akar beszerezni, felveszi a kapcsolatot állatorvosi klinikákkal. Kis- és nagytestű állatok egyaránt beszerezhetők ilymódon.

Szóval, idehoztam az állatot a patológiai laborba — fontos persze, hogy ne fertőző betegségben vagy súlyos sérülésben elhalt állat legyen — és felboncoltam. Én csak ezt a módot tartom etikusnak.

Mindennapos dolog az oktatásban az állatok felboncolása, ami sajnos ma sok áldozatot követel. Én azt gondolom, a biológia- és állatorvosképzésben a természetes úton meghalt állatok beszerzése az egyik legfontosabb lépés, hogy csökkentsük az oktatásban felhasznált állatok számát.

Gerinces anatómia

Az élettudományok oktatásában jónéhány gerinces faj van, amelyet rendszeresen használnak az anatómia és az élettan kurzusain. Az angliai Portsmouth Egyetemen a médiaszakemberek és a biológiatanárok közös szakmai és anyagi hozzájárulásával magas szinten kivitelezett videofilmek készültek. Ez a Gerinces anatómia című sorozat fóka, béka, galamb és patkány boncolását tartalmazza.

Az egyenként 50 perces videofilmek az adott állatfaj anatómiáját és evolúciós jelentőségét nagyfelbontású fényképeken, egymásra helyezett színes illusztrációkon és háromdimenziós animáció segítségével mutatják be.

A videók az állat külső bélyegeinek áttekintésével kezdődnek. Ezt követően az állat boncolása következik. A narrátor segítségével a diák lépésről lépésre halad a gyakorlat során. Minden fajnak ismertetésre kerülnek részletesen az emésztő-, kiválasztó-szaporító, keringési és más szervrendszerei.

A narrátor azonosítja a szerveket és környéküket, és leírja funkcionális kapcsolataikat.

A Gerinces anatómia létrehozásának fő oka az volt, hogy a diák mélyebben elsajátítsa az összehasonlító anatómiát. A tanárok véleménye szerint ez a video gyakran több információt nyújt, mint maga a boncolás. Nem kevésbé fontos, hogy a diák maga választhatja meg, hogyan akar tanulni, a lehető legkedvezőbb tanulási környezetben.

AZ ÁLLATTAL VALÓ BÁNÁSMÓD ELSAJÁTÍTÁSA

Koken Rat (Mesterséges patkány)

Leif Bjellin

A Koken Rat egy mesterséges patkány, amely különféle műanyagokból és szilikonból készült, és éppen úgy fest, mint egy igazi állat. Az első, amit meg kell tanulnunk, hogy hogyan tartsuk helyesen a patkányt. Ezt a Koken Rat-on könnyen meg lehet mutatni: két ujjunkkal megfogjuk a műállat bőrét a nyaka körül, közel a füleihez, a többi ujjunkkal és a tenyerünkkel pedig a bőrét ragadjuk meg.

A következő, amit meg kell tanulni, az állat mesterséges táplálása csövön. A diák megtapasztalhatja, hogy ha követi a csővel a száj hátsó részét, az lényegében magától lecsusszan a gyomorba. Ezen az átlátszó részen keresztül jól látható, helyesen vezettük-e be a csövet: látszik a légcső, a nyelőcső, a gyomor.

Ezután, s ez talán a legfontosabb, megtanulhatjuk, hogyan adjunk be intravénás injekciót a farki vénába. Elég jól látható, csakúgy, mint igazi patkányon, hogy hol futnak az oldalsó farki vénák, s amikor úgy gondoltuk, megtaláltuk őket, elkezdhetjük beadni az injekciót. Addig gyakorolhatjuk, amíg csak akarjuk. Ezt itt például a svéd állatorvostan-hallgatók valóban használják: aki először lát ilyen műveletet, annak picit mulatságos, de végül is tetszik nekik a dolog.

AZ EMBERSÉGESEBB OKTATÁS IRÁNYÁBA

Tannetje Koning

Tannetje Koning vagyok Hollandiából. Állatorvostant hallgattam az Utrechti egyetemen, ahol 1994-ben végeztem. Közvetlenül utána állást is kaptam Zeewoldéban. Az én véleményem szerint bárki kiváló állatorvos lehet mindenfajta állatkísérlet végzése nélkül. Azokat az állatokat, amelyeket nem lehetett meggyógyítani, felhasználhatjuk az oktatásban, ily módon nagyszámú kísérletet lehet kiváltani. Véleményem szerint még a sebészetet is jobban el lehet sajátítani egy állatorvosnál, mint állatkísérlettel, mert ez esetben megtapasztalhatjuk a sebészi beavatkozást a maga egészében, egészen az állat felgyógyulásáig.

Amikor a tanulmányaimat végeztem, még nem voltam benne biztos, állatorvos akarok-e lenni. Ha kényszeríteni akartak volna állatkísérletek végzésére, az az ár már nem érte volna meg, és abbahagytam volna. Én úgy gondolom, ha állatkísérleteket végzel, egyre kevésbé figyelsz oda az állatokra, és másként viszonyulsz valamennyi állathoz, sőt talán az emberekhez is. Szerintem helytelen dolog állatokon kísérletezni, mert nem adjuk meg nekik azt a tiszteletet, ami minden élőlénynek kijár.

Kerstin Lindholm-Kiessling

Kialakítottunk egy olyan kurzust, amely megbízható élettani tudást és gyakorlati ismereteket nyújt állatkísérletek végzése nélkül. Számomra tehát az alap a kísérletek nélküli oktatás, mivel a kísérletekre egyszerűen nincs szükség. Annyi módja van az élettani alapelvek bemutatásának, hogy állatkísérletek fölöslegesek.

Leif Bjellin

Én úgy látom, nincs semmiféle hátránya az alternatív módszerek használatának. Ha lennének, nem tudnánk olyan jól haladni velük. Nem cserélnék fel egy jól bevált állatkísérletet, ha csak kicsit is rosszabb lenne az az alternatíva, ami helyettesíti.

Jonathan Balcombe

Nem lehet kérdéses, hogy a diákok hatékonyan tanulnak alternatív módszerek segítségével. Csaknem 20 publikált szakmai tanulmány ismeretes, amely az alternatívákat használó diákok teljesítményét veti össze a hagyományos állatkísérleteket végzőkével. Ezek azt bizonyítják, hogy az alternatív módszerekkel tanuló diákok teljesítménye cseppet sem rosszabb, sőt nem egy esetben jobb, mint az állatkísérletekkel tanuló társaiké.

Kerstin

Hadd emlékeztessek rá, hogy az oktatásban nem az a feladat, hogy új ismeretet tárjunk fel, hanem hogy már ismert tudást adjunk át. Az igaz, hogy szintén fontos kérdés, hogy a diákok a saját kezükkel tapasztalják meg a dolgokat, de végül is csak tényeket ismernek meg a végén. Ezért szerintem még nem szükséges állatokat feláldozni.

Jonathan

Szintén nem mellékes a diákok számára annak üzenete, hogy az oktatás során élő állatokat vetünk alá fájdalmas beavatkozásnak. Szomorú ellentmondás, hogy amíg a laboratóriumi felszerelést, amit használunk, értékesnek tekintjük és újra használhatónk, addig az állatokat eldobható tárgyként kezeljük, amelyek a szeméttárolóban végzik a gyakorlat befejeztével. Az én felfogásomban ez annál is zavaróbb, mivel az élettudományok egyik legalapvetőbb tanítása az élet tisztelete.

Kerstin

Az Európai Konvenció nagyon világosan kimondja, hogy csak azoknak a diákoknak kell részt venniük állatkísérletes oktatásban, akiknek erre leendő hivatásuk miatt szükségük van. Így azok számára, akiknek a szakmájukhoz ez nem kell, biztosítani kell az alternatív módszerek használatát.

EURONICHE

Nick Jukes

Az EuroNICHE, 2001-től InterNICHE, egy nemzetközi hálózat a humánus oktatásért, amely az érintett diákokkal együttműködve a lelkiismereti szabadság védelmében nyújt támogatást, a tanárok számára pedig segíti az alternatív módszerek bevezetését.

Ursula Zinko

Megjelenünk az egyetemeken, szemináriumokon és mi magunk mutatjuk be a rendelkezésre álló alternatív módszereket. De ugyanúgy megvan a lehetőség ezeket a módszereket testközelből tanulmányozni a konferenciáink során is.

Nick Jukes

Sokan és sokféle emberek az InterNICHE tagjai, akik különböző szemszögből közelítenek ugyanahhoz a kérdéshez. A szervezet egyfajta gyűjtőmedencéje kíván lenni a humánus oktatásról folyó vitáknak. A tagok közül sokan maguk is diákok, akik szembehelyezkednek az állatkísérletekkel, tanárok, akik alternatív módszereket fejlesztettek ki, és a legkülönbözőbb területről jövő érdeklődők, akik az állatok felhasználását kiváltó alternatívákat szeretnék megismerni.

Ursula Zinko

Az Interniche elsősorban információk terjesztésével, a diákok jogainak megismertetésével, és a törvénykezéssel foglalkozik.

Nick Jukes

Úgy érezzük, nagyon fontos feladat a diák-tanár konfliktus minimalizálása, ezért a diákokat arra biztatjuk, beszéljenek tanáraikkal a gyakorlat célkitűzéseiről, akármilyen gyakorlatról legyen is szó, és keressenek alternatív módszereket vagy módszerek kombinációját, amely helyettesíthetik az élő állatok felhasználását.

Ursula Zinko

Ma már nagyszámú alternatív módszer áll rendelkezésre, és ha egyesítjük a különböző tanítási metódusokat és megközelítési módokat, magas színvonalú, emberséges oktatást fejthetünk ki, amely teljes mértékben kielégíti a tanítás célkitűzéseit.

Nick Jukes

Az InterNICHE alternatívakölcsönzési rendszere egy olyan gyűjtemény, amely képes kiváltani az élő állatokon végzett kísérleteket. A rendszer kifejlesztésének célja az volt, hogy a tanárok és diákok kikölcsönözhessék és behatóan megismerhessék a legkülönbözőbb, rendelkezésre álló termékeket.

Ursula Zinko

Az EuroNICHE megjelentetett egy gyűjteményes kiadványt is A tengerimalactól a számítógépes egérig címmel, amely egy referenciagyűjtemény 400 alternatív módszerhez. A könyv hasznos, praktikus útbaigazítás az adott módszer gyakorlati alkalmazásához, leírásához és elérhetőségéhez.

Nick Jukes

Arra buzdítjuk a tanárokat, hogy lépjenek kapcsolatba az InterNICHE-sel, ha bármilyen kérdésük van bizonyos állatélettani gyakorlatokkal kapcsolatban, hogy milyen alternatívák vagy azok milyen kombinációja tudja helyettesíteni őket. Ecélból létrehoztunk egy alternatíva tanácsadó szolgálatot is, és van bőséges szakirodalom, meg egy internetes honlapunk is, amely további felvilágosítást nyújt.