Az ember amikor a régmúltban megháziasította a vadállatokat, rendszerint saját maga részére kezdte el azokat tartani. Nagy Zöld területeket vett birtokába, és legkedvesebb háziállatával (a kutyával) őrizte azokat, a természetes élőhelyükhöz nagyon hasonló környezetben. Az állatok feldolgozása is a leggyorsabban, legkörültekintőbben (a legkisebb szenvedés közepette) történt. Mára a gazdasági állattartók több csoportba oszthatók. Van aki csak a saját családjának szükséges mennyiséget tenyészt és tart (u.n. házi gazdaságokban).
A nagyüzemi állattenyésztés és vágásra való "hizlalás" az emberi populáció nagy arányú növekedésével, az összkomfortosodás, valamint az egyre nagyobb városok kialakulásával (modernizációval) egyre jobban jellemzi a gazdasági állattartást.
(Csirkegyár - szenvedő állatokból nyert rossz minőségű húst az asztalra? NEM!)
A gazdasági állatok élete az ára annak, hogy az ember a fehérjeszükségletét, és a élelmezési igényét ki tudja elégíteni. A profithajtás, és a magas haszon reményében egyre alacsonyabb szinten, az állati élet tiszteletének elhagyásával folyik a hústermelés.
Vágóállatok feldolgozása
Mikor a vágóállatok elérik azt az életciklust, hogy kellő haszonnal kizsákmányolhatóak, elérkezik az állatok életének utolsó szakasza: vágóhelyre szállítják Őket, és ott feldolgozásra kerülnek.
Európában és szerte a világon az állatok tartása és a feldolgozási helye nem ugyanott van, ezért nagy transzporter járműveken szállítják el az állatokat haláluk színhelyére.
Magyarország az Európai állatkereskedelem speciális térségében van, ugyanis központi országként a belső állatszállítások mellett nemzetközi tranzitkereskedelem is folyik itt.
Rendszerint nem tartják be az állatszállítók a kötelező pihenőidőket, sem pedig az állatok számára nélkülözhetetlen táplálék (nedv) utánpótlást. Ez mindennapos tragédiákhoz vezet: az állatok éhen - szomjan halnak, a fáradtságtól egymást halálra tapossák.
Az állatok számára kíméletes, és humánus lehetne pl., ha a vágása a tenyésztő telepek közelében történne, és a feldolgozott árúkat szállítanák napokon keresztül az értékesítés helyére.
Az élet tisztelete: megérdemelnék az állatok, ők, akik az életüket adják az ember boldogulásért...
Nagyon elszomorító a valóság, az embertelen bánásmód, a könyörületesség hiánya! Az állatokra mint testvéreinkre, nem pedig élelemforrásra kellene tekintenünk! Az emberi önös érdek határtalan, az állatokat saját tulajdonának tekinti!
A Bibliában a 10 parancsolatban a "Ne ölj!" nemcsak embertársainkra vonatkozik!
Az erőszak újabb erőszakot szül,és a állatok szenvedését megkapja különböző súlyos betegségek formájában, az aki a húst elfogyasztja!
Az ember amikor a régmúltban megháziasította a vadállatokat, rendszerint saját maga részére kezdte el azokat tartani. Nagy Zöld területeket vett birtokába, és legkedvesebb háziállatával (a kutyával) őrizte azokat, a természetes élőhelyükhöz nagyon hasonló környezetben. Az állatok feldolgozása is a leggyorsabban, legkörültekintőbben (a legkisebb szenvedés közepette) történt. Mára a gazdasági állattartók több csoportba oszthatók. Van aki csak a saját családjának szükséges mennyiséget tenyészt és tart (u.n. házi gazdaságokban).
én elolvastam ezt a cikket és eldöntöttem hogy vega leszek
ezek után nem tudnák megenni egy marhasültet.