„266/A. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
2. § A Btk. a következő alcímmel és 266/B. §-sal egészül ki:
„Állatkínzás
266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.”
3. § A Btk. 286. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„286. § Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), radioaktív anyaggal (264. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), méreggel való visszaélés (265. §), veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése (266. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (266/B. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel visszaélés (282-283. §) és visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal (283/A. §) esetén a 77/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható.”
4. § (1) Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeütv.) a következő alcímmel és 22/A. §-sal egészül ki:
„A lefoglalt, elkobzott állatokkal kapcsolatos állat-egészségügyi hatósági feladatok
22/A. § (1) Az állomás a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt, elkobzott állat elhelyezése céljából - erre vonatkozó szerződés alapján, térítés ellenében - jogosult állattartó helyet igénybe venni.
(2) Az elkobzott állatot - a veszélyes állat kivételével - az állomás térítés nélkül átadhatja állatvédelmi célú civil szervezetnek.”
(2) Az Áeütv. 33. §-a a jelenlegi z) pontot megelőzően a következő x) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi z) pont jelölése y) pontra módosul:
[33. § Az állomás első fokú állat-egészségügyi hatósági jogkörében]
„x) gondoskodik a szabálysértési vagy büntetőeljárás során lefoglalt, elkobzott - veszélyes állatnak nem minősülő, valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó - állat megfelelő elhelyezéséről.”
(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény alkalmazása során az (1) bekezdésben megjelölt szervezeten a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §-ának b) pontjában meghatározott szervezetet kell érteni.”
5. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 89. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Élő állat elkobzásának végrehajtása során
a) veszélyes eb [Btk. 266. § (3) bek.], valamint egyéb veszélyes állat esetén a külön jogszabályokban meghatározott módon kell eljárni,
b) természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatot a természetvédelmi hatóságnak, más állatot az állat-egészségügyi hatóságnak kell átadni.”
6. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 149. §-ának (3) bekezdésében a „vagy tiltott módon” szövegrész a hatályát veszti. |
