A mai kanárik általában élénk sárgák, s leginkább dallamos füttyükért kedveljük őket. A tenyésztők azonban rájöttek, hogy a vevők értékelik az eltérő színű változatokat, és sikerült is zöldes, majd piros, úgynevezett színkanárikat tenyészteniük. A természetes színüket pedig festéktartalmú tápokkal teszik élénkebbé.
A színkanári-tenyésztés akkor jött először divatba, amikor megjelentek az első mutációk, melyekből eltűnt a melaninfesték. Előbb a zöld-sárgák (tarkák) jelentkeztek, majd a XVI. századi feljegyzések szerint a tiszta sárgák.

Ezek népszerűségét jelzi, hogy a mi nyelvünkben is már ősréginek számít a külön színt jelentő kanárisárga.

A kanárimadárnak ezt a fajtáját tehát mindenekelőtt a színéért tartják, azért tenyésztik. E madárkáknál a kiállításokon elsősorban a tollruha színét bírálják, énektudományuk e bírálat során szóba sem kerül.

A színkanári-tenyésztés második nagy fellendülése annak köszönhető, hogy sikerült a kanári és a tűzpinty keresztezésével olyan utódokat nyerni, amelyek továbbtenyészthetőeknek bizonyultak, és anyai ágról hozták magukkal a piros faktort, amit sikerült is rögzíteni a kanáriban. A kanári versenyek nyílt kategóriájában nagy feltűnést keltett az új szín.

A színkanárikat ma már a versenyeken három kategória számos csoportjában versenyeztetik. A három fő kategória: a melanin (sötét alapú) kanári, a lipochrom (fehér alapú) kanári és a szimmetrikus tarka. A bírálatok során döntő szempont a tollazat színe, ez megmutatkozik abban is, hogy a 100 pontos bírálati szisztémában a színre adható a legtöbb (50) pont.

Nem egy gyanútlan vásárló járt már úgy, hogy a kereskedésben megvásárolt, és élénk színezetű madár a következő vedlésnél vörösből sárgába vált át. Mi a csalódást keltő változás magyarázata?

Sokan felismerték, hogy az élénk színű madarak kereslete sokkal nagyobb, ezért az egyébként fakóbb színű madarakat elkezdték színezni. Ma már szabad forgalomban kaphatók olyan úgynevezett színező porok, tápok, amelyeket vagy az eleségbe, vagy az ivóvízbe adagolva pár hét leforgása alatt érdekes változást tapasztalhatunk. Madaraink a felvett színező táp hatására kiszínesednek, ám ha a táp adagolása megszűnik, visszaáll az eredeti fakó, vagy akár sárga színük.

A színezőtáp por alakban kapható, a hatóanyaga Canthasantin, amely aktivizálja a tollakban lévő pigmenteket, ezzel gondoskodva a madarak intenzív és állandó színezéséről. A termék a canthasantin mellett más anyagokat is tartalmaz, amelyek elősegítik a vörös szín felvételét és beépülését. A tápok a gyártók leírása alapján a madarak egészségére nincsenek semmilyen káros hatással, sőt vitaminokkal dúsítják őket. Bár könnyű hozzájuk jutni, sajnos elég drágák, de a hatás semmiképpen sem marad el.

A tollruházat tökéletes színezettségének érdekében a színezőt tenyészmadaraknál az első tojásrakás előtt két héttel kezdve ajánlatos használni, így a fiókák már a tojásban megkapják a megfelelő mennyiségű színezőanyagot. A tojások sárgája is enyhén pirosas színt nyer. A kikelt fiókákat a szülők begytejjel etetik, így a kicsik - bár még majdnem teljesen csupaszok - bőrükön mutatják a táp hatását, azaz pirosakká válnak.

A fészek elhagyása után a fiatal madaraknak rendszeresen adagoljuk a színezőanyagot, így a vedlések idején az új tollruha kibújásakor is megfelelő, intenzív színezettséget érhetünk el. A terméket vízbe és lágyeleségre keverve is adhatjuk.