2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Az utolsó bagolypapagáj

Az utolsó bagolypapagáj
A kakapó nevû új-zélandi madár annyira megkapó, hogy könny szökik az ember szemébe bamba tekintete, esetlen alakja és szerencsétlen sorsa láttán. "A kakapó más korban élõ madár. Ha az ember belenéz nagy, kerek, zöldeskék arcába, olyan derûsen ártatlanul értetlen a tekintete, hogy az ember legszívesebben megölelné, és azt mondaná neki, minden rendben lesz. Bár tudja, hogy valószínûleg nincs igaza." - írja Douglas Adams és Mark Carwardine Utoljára látható címû, a kihalás szélén álló fajokról írott könyvében.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A kakapó (másik nevén: bagolypapagáj) a világ egyik legritkább madara. Új-Zéland földjén él, a szó szoros értelmében, hiszen repülni nem tud. Röpképtelensége azonban nem teljes mértékû: tömzsi teste és apró szárnyai ellenére akár 100 métert is képes siklani a levegõben. Elsõsorban lefelé.

Egyetlen rokona sincs

Latin neve Strigops habroptilus, a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjén belül a bagolypapagájok (Strigopinae) alcsaládjának egyetlen képviselõje. A bagolypapagáj talajlakó, a fák gyökérzete körüli üregekben, esetleg sziklarepedésekben él. Egykor egész Új-Zélandot benépesítette, a hegyvidéki erdõk lakója volt, azonban manapság már csak két apró szigeten maradtak populációi.

Szingli életmód

Éjszakai állat, éjjel gyûjti és fogyasztja el fõ táplálékát, az erdei bogyókat és friss hajtásokat. A párzás szintén éjjel történik: idõszakában a hím igen erõs, dörgõ hangon hívja magához a nõstényt. A tojó valódi szingli életmódot folytat: a hím hangjára megjelenik, párzik, majd távozik, a fiókáit is egyedül neveli fel a saját maga által épített földi fészekben.

A kakapó jól alkalmazkodott környezetéhez. Rövid, erõs csõre a papagájokra jellemzõ. Lába igen masszív, csüdje vastag, körmei görbék és hegyesek. Tollazata lágy, szõrszerû, leginkább a bagoly tollazatára hasonlít. Testtömege egy tyúkhoz hasonló, legfeljebb 3,5 kg. A kakapó színe élénk olajzöld, a tollak vége néhol feketésbarna, olaj- vagy szalmasárga.

A kihalás szélén

Új-Zélandon - az ember megjelenése elõtt - nem volt a bagolypapgájnak ragadozója. Aztán késõbb az õslakos maorikkal együtt (akik maguk is csak a 8-13. század táján települtek a szigetre) jöttek a kutyák és a patkányok. Az európai ember újabb kutyákat, valamint macskát, vadászgörényt, menyétet hozott magával.

Az újonnan betelepült ragadozók nagyon megörültek a bagolypapagáj tojásainak és esetlen fiókáinak. Ráadásul a fiókák a földi fészekben nagy lármát csapnak, így könnyû megtalálni õket. A kakapó csak ott maradhat életben, ahol nincs ragadozója, ezért két apró szigetet megtisztítottak számára a behurcolt fajoktól. Ezeken a szigeteken is már csak legfeljebb 100 példány él.

Szerzõ/Forrás: Bálint András
Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra