Eltûnnek az elefántok a magyar cirkuszokból

A XXI. század állatvédelmi normáinak megfelelõen alakította át a kormány a cirkuszi állattartás szabályait, ez fõleg a cirkuszi háziállatoknak kedvez. Azért volt szükség a kormányrendelet megalkotására, mert bármilyen meglepõ, de hiába született számos, az állatok védelmérõl rendelkezõ szabály, egyik sem tér ki konkrétan a cirkuszi állatokra, így a menazsériák ellenõrzésére, és az esetleges mulasztások szankcionálására sem volt lehetõség. A jogszabály elõkészítése már 2001-ben elkezdõdött, de többször elakadt az egyeztetéseken, mivel a szabályok megalkotása négy minisztériumot érintett.

A hazai cirkuszi állattartó telephelyek száma alig haladja meg a húszat, a felmérések szerint nagy részük még az alapvetõ állattartási szabályoknak sem tesz eleget, és valószínû, hogy a magáncirkuszok közül csak kevés tud majd az elõírásoknak megfelelõ menazsériát mûködtetni. Ennek eredményeképpen jó néhány olyan állatfaj tûnhet el a cirkusz világából, amelynek szerepeltetése nem egyeztethetõ össze a XXI. század állatvédelem normáival, ugyanakkor gyakoribbá válhat azoknak az állatfajoknak - elsõsorban háziállatoknak - a szerepeltetése, amelyek számára könnyebb biztosítani az optimális életkörülményeket.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az állattartás engedélyezése a területileg illetékes jegyzõk feladata lesz, akik az engedélyeket a szakhatóságok véleménye alapján adják ki. Az engedélyezõ hatóság az állattartás körülményeit - állatorvos bevonásával - folyamatosan ellenõrizheti, de legalább 4 évente köteles felülvizsgálni. A hatóság köteles lesz minden állampolgári bejelentést illetve hatósági megkeresést kivizsgálni, és akár azonnal be is zárathatja a telephelyet.