Rekorder bálnát azonosítottak a farka alapján

Közel tízezer kilométert vándorolt magányosan egy nõstény hosszúszárnyú bálna, s ezzel új távolsági rekordot állított fel az emlõsök körében. Az állat Brazíliától egészen Madagaszkárig elúszott, és egy turistának a nyaralásról készült, fotómegosztó oldalra feltöltött felvétele alapján sikerült azonosítani. A rekorder példány 9200 kilométeres útjával négyszáz kilométerrel múlja felül a - szintén ebbe a fajba tartozó - korábbi csúcstartót. A hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) híresek hosszú vándorlásaikról a táplálkozási és szaporodási helyek között, ám a faj általában csak feleekkora távolságot tesz meg.

A bálna vándorlása nemcsak a nagy távolság miatt érdekes, hanem mert útja közben átszelt egy óceáni medencét, több szaporodási zónát és körülbelül 90 hosszúsági fokot. A faj jellemzõen a magasabb szélességi fokoknál, a hidegebb tengereken lévõ táplálkozási helyekrõl tart az alacsonyabb szélességi fokok mentén elhelyezkedõ szaporodási helyekhez, míg a hosszúsági fokok tekintetében minimális az elmozdulás. (Tehát a vándorlása általában függõleges és nem vízszintes irányú.)

A rekorder példányt 1999-ben Brazília partjainál látták elõször hosszúszárnyú bálnákról adatot gyûjtõ kutatók, akik az Antarctic Humpback Whale Catalogue (AHWC) program keretében bálnák megfigyelésével és követésével foglalkoznak. Akkor lefényképezték a farokuszonya hasi oldalát (amelynek mintázata alapján fényképrõl egyedileg azonosíthatók a hosszúszárnyú bálnák), bõrébõl mintát vettek, és kromoszómavizsgálatot is végeztek rajta, hogy a nemét meghatározzák. Két évvel késõbb egy turista Madagaszkár mellett kapta lencsevégre a nõstényt egy bálnamegfigyelõ kiránduláson. A norvég férfi az állatról készült képet feltöltötte a Flickr fotómegosztó oldalra, és ott akadt rá a felvételre Gale McCullough, a College of Atlantic bálnakutató csoportjának tagja, aki összepárosította a képet az AHWC program farokuszony-adatbázisában szereplõ 1999-es fotóval.

A kutatók számításai szerint az állat a legrövidebb útvonalon haladva (átúszva az Atlanti-óceánt, majd Dél-Afrikánál elkanyarodva Madagaszkár felé) legalább 9800 kilométert tett meg a két észlelési hely között. Peter Sevick, a kutatócsoport vezetõje szerint azonban sokkal valószínûbb, hogy a bálna útközben tett egy kitérõt az Antarktisz irányába, a déli-óceáni táplálkozási helyekhez, hogy aztán úgy haladjon tovább Madagaszkár felé - tehát a valóságban sokkal hosszabb utat járhatott be.