2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Fejlõdési rendellenességgel születõ klónozott állatok

Az állati klónoknál magasabb a halálozási arány és nagyobb a fejlõdési rendellenességekkel született állatok száma, mint a hagyományosan tenyésztett állatoknál – állapította meg naprakész állásfoglalásában az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA).
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Ugyanakkor a szervezet szerint élelmiszer-biztonsági szempontból továbbra sincs arra utaló jel, hogy különbség lenne a klónok és azok utódainak húsa és teje, illetve a hagyományosan tenyésztett állatokból származó termékek között.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal májusban felkérést kapott az Európai Bizottságtól, hogy az élelmiszertermelés céljából tartott haszonállatok klónozásának új tudományos eredményeire alapozva készítsen naprakész álláspontot. A hivatal szeptember 17-én kiadott közlemény az EFSA 2008-2009-es tudományos véleményét követi és az adatgyûjtési felhívás, a lektorált szakirodalmak és az állatklónozással kapcsolatos szakértõi egyeztetések felülvizsgálatán alapszik.

Az EFSA most megerõsítette korábbi következtetéseit, amelyek szerint az állati klónoknál magasabb a halálozási arány és a fejlõdési rendellenességekkel született állatok száma, mint a hagyományosan tenyésztett állatoknál. Élelmiszer-biztonsági szempontból viszont továbbra sincs arra utaló jel, hogy különbség lenne a klónok és azok utódainak húsa és teje, illetve a hagyományosan tenyésztett állatokból származó hús és tej között. Még mindig kevés információ áll rendelkezésre a szarvasmarhán és a sertésen kívüli fajok klónozásáról, ezért kockázatbecslés csak a két elõbbi fajra végezhetõ el – állapította meg az EFSA.

A hivatal beszámolója szerint a klónozás hatékonysága szarvasmarháknál (10 százalék) és sertéseknél (6 százalék) alacsonyabb, mint a természetes tenyésztésnél (a szarvasmarha ellési aránya 40-55 százalékos) és például a mesterséges megtermékenyítésnél. Sertések esetén a klónozásnak hasonló a hatásfoka (körülbelül 6 százalék) a mesterséges körülmények között elõállított embriókkal és az embrióátültetéssel. A tavaly kiadott EFSA-nyilatkozat és a hivatal két évvel ezelõtti tudományos véleménye óta nem jelentek meg olyan új információk, amelyek az állatklónozással kapcsolatos élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és állatjóléti következtetések és ajánlások újragondolásához vezethetnének – állapítja meg a szervezet.

Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra