Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Eddig minden hasonló kísérlet kudarcot vallott, a szúnyogok minden egyes alkalommal megfertõzõdtek. Ha csak egyetlen parazita bejut a szúnyog szervezetébe, és megfertõz egy embert, nem ér semmit a próbálkozás - fejtette ki Michael Riehle, a kutatás vezetõje a Der Standard címû osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at).
Riehle, aki az Arizonai Egyetem entomológusa, kollégáival együtt molekuláris biológiai módszerekkel vitt be bizonyos genetikai információt a szúnyog genomjába. A kész anyagot végül bejuttatta a szúnyogpetékbe. A következõ generáció már a módosított genetikai anyaggal rendelkezik, és tovább is örökíti azt.
A kutatócsapat választása az Anopheles stephensi szúnyogfajra esett, amely az indiai szubkontinensen terjeszti a maláriát. A genetikailag módosított szúnyogot maláriával fertõzött vérrel etették, a plazmódiumok mégsem fertõztek meg egyetlen rovart sem. Ez még a kutatókat is meglepte.
Évente több mint 250 millió ember betegszik meg maláriában. A WHO becslései szerint közülük mintegy egymillióan meghalnak, nagy részük gyermek. Az esetek 90 százaléka Afrikában, a Szaharától délre fordul elõ.