Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Elméletüket a tudósok az amerikai antropológusszövetség idei közgyûlésén ismertették. Mint Andrew Kitchen, az egyetem kutatója kifejtette, a vizsgálatok rávilágítanak arra, hogy milyen kevés ismerettel rendelkezik a tudomány a kulturális fejlõdést illetõen, amelynek köszönhetõen az emberi közösségek megtelepedhettek az északi, hidegebb régiókban. Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy az öltözködés szokása valamikor az egymillió és negyvenezer évvel ezelõtti idõszakaszban alakult ki.
A korábbi vizsgálatok, amelyek során a modernkori tetvek mitokondriális (a sejt energiaszervében, a mitokondriumokban lévõ) DNS-ét elemezték, azt eredményezték, hogy a ruhatetû mindössze 70 ezer évvel ezelõtt fejlõdött ki a fejtetûbõl. Mivel a tetvek az öltözék redõiben telepednek meg, úgy vélték, hogy a ruházkodás is csupán hetvenezer éve kezdett elterjedni.
Kitchen rámutatott, hogy a mitokondriális DNS az emberi genomnak csupán kis hányadát alkotja, ezért csapatával a tetvek nukleáris (sejtmagi) DNS-ét is elemezte. Mivel a nukleáris DNS lényegesen régebbi képzõdmény, így a ruhatetû kifejlõdésének pontosabb kormeghatározását is lehetõvé teszi - mondta.
"A 190 ezer év reálisnak tûnik. A kétszázezer éve kifejlõdött Homo sapiens, de lehet, hogy a neandervölgyi ember is ekkortájt kezdett ruházkodni" - magyarázta, hozzáfûzve: ekkorra a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis egyaránt elveszthette testszõrzete jelentõs részét, és megtanulta a szerszámkészítést, egyebek közt az állatbõrök kikészítésére szolgáló eszközökét.
Az egyetemi kutatók szerint viszonylag gyorsan zajlott le a tetvek mutációja: elõfordulhatott, hogy a ruhatetû kialakulásához elég volt néhány nemzedék.
Kitchen megjegyezte: arra nincs semmilyen bizonyíték, hogy a fejtetû a ruhatetûbõl fejlõdött volna ki.