Egy lapka lehet az állatok megváltója

Csúcstechnológiás megoldásokkal próbálják helyettesíteni a tesztelésre használt állatokat a kozmetikai iparban az állatkísérletekre vonatkozó európai tilalmak hatására. A jövõ kísérleti patkánya talán arra az átlátszó négyzetalakú üveglapkára fog hasonlítani, amelyet Jonathan Dordick professzor mutatott be a New York állambeli Rensselaer Mûszaki Egyetem laboratóriumában. A parányi üveglap leginkább egy mikroszkóptárgylemezre hasonlít, amely több száz emberi sejtkultúrával és különbözõ enzimekkel töltött fehér pontot tartalmaz. A lapkát arra tervezték, hogy a mérgezõ kémiai összetevõkre az emberi szervezet adta válaszokhoz hasonlóan reagáljon, és így az újabb átütõ sikerû gyógyszerek illetve ránctalanító krémek elsõdleges tesztjeinél a kísérleti állatokra sem lesz szükség.

Dordick és Douglas Clark, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora vezette kutatócsoport jövõre tervezi a lapkát piacra dobni, reményeik szerint az új technológiával olcsó és hatékony megoldást kínálhatnak az állatkísérletekkel szemben.

Senki sem tartja valószínûnek, hogy az új lapkával teljesen ki lehetne váltani a kísérleti állatokkal végzett teszteket, azonban a mérgezõ anyagok kiszûrésével a tesztállatokat megmenthetik a kellemetlen helyzetektõl vagy akár a haláltól.

Az állati tesztek fontos szerepet töltenek be az új gyógyszerkészítmények hatékonyságának és emberre gyakorolt hatásának vizsgálatánál. Általában véve az állatokon végzett kísérletek szükségesek ahhoz, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerengedélyezési hatósága (FDA) hozzájáruljon a klinikai tesztekhez - mondta Taylor Bennett az amerikai orvosbiológiai kutatók szövetségének tudományos tanácsadója.

Az állatkísérletek ellenzõinek tábora fõként a kozmetikai ipar tevékenységét nézi rossz szemmel, szerintük ugyanis értelmetlen fájdalmat okozni az állatoknak csak azért, hogy rúzsokat és a szemhéjfestékeket teszteljenek.

Az Európai Unióban 2009 márciusától tiltják be az állatkísérleteket a kozmetikai iparban, a lapkának azonban addig még számos vizsgálaton kell keresztülmennie. Az állatkísérleteket helyettesítõ szenzoroknak is vannak határaik, különösen mikor egy termék hosszú távú használata során keletkezõ hatásokat vizsgálják, többek között annak meghatározását, hogy egy bizonyos összetevõbõl mekkora adag okozhat rákot.

A Dordick és Douglas fejlesztette lapka két részbõl áll, a MetaChip névre keresztelt rész egy, az emberi májban is megtalálható enzimet tartalmaz sorokba rendezve, a DataChip nevû ellendarabban pedig az enzimek elhelyezkedésével megegyezõ csoportokban - a tesztektõl függõen - élõ emberi húgyhólyag-, máj-, vese-, szív-, hám- vagy tüdõsejttelepek helyezkednek el. A szendvicsszerûen összeállított lapka az emberi szervezethez hasonlóan reagál a tesztelt vegyületekre. Ha a sejtek megállnak a növekedésben vagy elpusztulnak, az annak a jele, hogy a vizsgált anyag valamilyen toxint tartalmaz.