A lágyhéjú teknõs a vándorlás mestere

Elképesztõ távolságot, több mint 20.900 kilométert tett meg egy lágyhéjú teknõs. Soha, egyetlen állat sem tett meg ilyen hosszú vízi utat úgy, hogy a tudósok rögzíteni tudták annak adatait. A veszélyeztetett fajok közé tartozó lágyhéjú teknõs Indonézia partjaitól az Egyesült Államok nyugati partjáig 20.558 kilométert úszott, majd dolga végeztével visszafordult. A valaha mért távolság még elképesztõbb lehetett volna, ha az állat hátára erõsített mûholdas jeladóban 647 nap után nem merül le az akkumulátor, Hawaii közelében. Az eszköz azt is mérte, milyen mélységig merül a teknõs: néha 1.000 méterrel bukott a víz szintje alá.

A teknõsök hátára szerelt jeladók rengeteg új információval szolgálnak az állatok szokásairól, útvonalairól. A tudósok remélik, hogy az adatokat felhasználva könnyebb lesz megmenteni ezeket a különös lényeket a kihalástól.

A becslések szerint a Csendes-óceánban ma már mindössze 5 ezer nõstény lágyhéjú teknõs él. Ez a faj körülbelül 100 ezer éve jelent meg a Földön, példányainak száma azonban az utóbbi idõben kritikusan lecsökkent.

A teknõsöket a halászok tizedelik, de megölhetik - megfojthatják - õket a vízben sodródó mûanyag hulladékok is.

A tengeri teknõsök és más vízi állatok vonulási útvonalának megismerése rendkívül fontos ahhoz, hogy megvédhessük õket.

Az óceánt keresztülúszó állatok több ország felségvizein és nemzetközi vizeken is áthaladnak, ezért megmentésük nem csupán egy, hanem sok nemzet feladata - mondta az Egyesült Államok tengeri halászatot felügyelõ szerve.

A lágyhéjúak a legnagyobb teknõsök: akár 2.75 méter hosszúra és 900 kilogrammosra is megnõhetnek.