Szolnok – Tanulságos eredményt hozott az a vizsgálat, amelyet a Közép-Tiszán gyülekezõ kormoránok gyérítése során végzett a vízterület kezelõje. A lelõtt, majd felboncolt példányokból ugyanis a folyó talán legértékesebb halai kerültek elõ. Elõször fordult elõ Magyarországon, hogy szervezett keretek között gyérítették az egyik legellentmondásosabb megítélésû vízi madár, a kormorán egyre szaporodó állományát – hangsúlyozta Mészáros Gyula.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A Kisköre és Szolnok közötti Tisza-szakaszon összesen kétszáz madarat sikerült elejteni, legtöbbet a kiskörei erõmû térségében – közölte Mészáros Gyula, aki szerint ez a szám a térség kormoránpopulációjához képest elenyészõ.
Az elõírt megsemmisítés elõtt a lelõtt példányok tizedét felboncolták, amivel tanulságos, a faj zsákmányolási szokásaira vonatkozó adatok birtokába jutottak. A vizsgált egyedek többségének gyomra ugyanis degeszre volt tömve – nem ritkán horogérett – nemes halakkal. A górcsõ alá vett szárnyasok táplálékában két faj dominált, ebbõl mintegy hetven százalékot tett ki a kecsege, a többit pedig zömmel süllõk alkották.
Az akció irányítója szerint mindez alátámasztja azokat a feltételezéseket, melyek szerint a védett, ezer forint természetvédelmi értéket képviselõ - bár bizonyos területeken és az év néhány hónapjában szigorú feltételek mellett vadászható – kárókatonák komoly konkurenciát jelentenek a halászoknak. Csalhatatlanul rátalálnak a tiszai halak telelõhelyeire, a költési idõszakban akár napi két-három kilónyi kopoltyúst is elfogyasztanak, és ennek többszörösét sebezhetik halálra.