Az uniós szabályok elõírják a díszmadarak gyûrûzését, amit az ornitológosok már 101 évvel ezelõtt bevezettek, hogy ellenõrizhessék a madarak útját a légtengerben.
A gyûrû hasznos, hiszen nemcsak az ország, a település számkódja, de többek között a fióka születésének idõpontja is megtalálható a gyûrûn, amely - kivált, ha színes - látcsõvel is jól megfigyelhetõ.
Az a madár, amelyik leszedi a gyûrût, chipet kap, azonosíthatósága érdekében.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A tenyésztõi munkához elengedhetetlen az egyedi jelölés, ezért a C.O.M. (Confédération Ornithologique Mondiale - Nemzetközi Ornitológiai Egyesület) egységes gyûrûket ír elõ szervezeteinek. A rajtuk lévõ feliratozás országonként változhat, de vannak egységes paraméterek. A gyûrû teljesen zárt, és csak bizonyos életkorig lehet a fiatal madarakra felhelyezni. (Késõbb, ahogy a madár lába vastagodik, már nem pótolható, ekkor már csak a chip jöhet szóba).
Magyarországon a "szabványos" gyûrû anyaga alumínium, a színe pedig minden évben más és más. A C.O.M. minden évben meghatároz egy színjelölést, ami nem kötelezõ. (2008-ban kék volt, 2009-ben lilás). A gyûrû mérete a madárfajoktól függ, a rajta lévõ adatok(Magyarországon): H (az ország jelölése), közvetlenül utána 15 (az egyesület sorszáma),majd a tag sorszáma (például 011), amit a kelés éve(idén 09) követ. Ezt a számot a többire merõlegesen helyezik el, majd a sort a madár egyedi sorszáma (például 023) zárja. Ha a magyarországi tenyésztõ nem tagja egyetlen egyesületnek sem, akkor az õ jelölése H-00. Amennyiben nem tagja a magyar szövetségnek sem, akkor a nevének kezdõbetûit kell feltüntetni.
A C.O.M. minden évben világbajnokságot rendez, amelyen a madarakat pontozzák, az elõírt standardnak megfelelõen. A rendezvény két helyszínen zajlik, eltérõ idõben. Egy Európában, egy pedig az amerikai kontinensen. Természetesen a kiállításon csak gyûrûzött egyed vehet részt.
Kétfajta gyûrût alkalmaznak: nyitottat és zártat. Az utóbbit fiókakorban (kisebb fajoknál 5-8 naposan, nagyobb fajoknál 14-21 naposan) húzzák fel. Minden fajnak különbözõ gyûrûméret kell, ezt legjobb gyûrûkészítõktõl, vagy tapasztalt tenyésztõktõl megkérdezni. A zárt gyûrû biztosíték arra, hogy az adott madár nem import, emellett a születés éve, valamint a tenyésztõ azonosítója szerepel rajta. CITES (nemzetközileg védetté nyilvánított) fajoknál a papírjukon szerepel a gyûrû sorszáma is.
A másik változat a nyitott gyûrû. Ez levehetõ, és bármikor visszatehetõ, tehát nem a legbiztosabb módszer. A tenyésztõk egyes rejtett tulajdonságok jelzésére használják. A Gould amandináknál például ritka a kék szín. Kék és zöld (vad színû) szülõktõl született zöld hátú fióka örökíti a genetikai adottságaiban a kék színt, ezért nyitott kék gyûrût szoktak rátenni. Az egy fészekbõl származó fiókákat is azonos színû nyitott gyûrûvel szokták meggyûrûzni, így elõfordul, hogy egy madáron 2 gyûrû is van: a bal lábán egy nyílt, színes, felirat nélküli, a másikon pedig zárt, feliratos.
A gyûrûzésnek vannak természetesen elõnyei és hátrányai is. Elõnye, hogy a madarat biztosan lehet azonosítani, ha esetleg elveszik, az életkorát pontosan meg lehet határozni, és jól látható. Egyes országokban kötelezõ a zárt gyûrû, hiányáért komoly pénzbüntetés jár.
A gyûrû hátránya, hogy komoly sérüléseket okozhat, ha a madár beleakad vele valamibe, esetleg belenõhet a madár lábába, ha az valamilyen oknál fogva bedagad. Csak meghatározott idõben lehet felhelyezni a lábára, pontos méretûnek kell lenni, hiszen ha laza, a madár leszedi magáról, ha szûk, belenövéssel fenyeget. Vannak madarak, melyek nem hajlandóak tovább foglalkozni a fiókáikkal a gyûrûzés után (idegenként néznek rá), vagy egyszerûen leszedik a fiókák lábáról, és vannak olyan egyedek is, amelyek egész idõben a saját gyûrûikkel játszanak, csipkedik, így súlyos fémmérgezést kaphatnak.
Az azonosítás új keletû módszere a chip. A kutyáknál már jól bevált, a madaraknál azonban még nem annyira elterjedt. Elõnye, hogy kicsi, a madarat nem zavarja, csak egy tûszúrás, bármikor be lehet ültetni, nem idõhöz kötött. Hátránya, hogy nem látható, s ha nincs chip leolvasó mûszer, akkor nem lehet a madarat azonosítani. Sikertelen beültetés esetén kieshet, és az öncsonkító madarak akár ki is téphetik a bõrük alól.
Amerikában már kidolgoztak egy másféle azonosítási módszert, a madarak egyedi jellegzetességei alapján. Ilyen például a láblenyomat, vagy az írisz mintázata. Elterjesztésükre azonban még jó ideig várni kell, - addig marad a leginkább elterjedt azonosítási eszköz: a gyûrû a madarak lábán.
