Pécs - A kék vércsét és a vetési varjút választotta az év madarainak 2009-ben a Magyar Madártani Egyesület (MME) - tájékoztatta a szervezet baranyai csoportvezetõje az MTI-t kedden.
Bank László elmondta, hogy az MME 29 éve választja meg az év madarát, a döntést alapos mérlegelés elõzi meg. A kiválasztás szempontjai különbözõek: a faj tényleges veszélyeztetettsége, hirtelen állománycsökkenés, kiemelt védelmi akció, vagy éppen az aktív védelem népszerûsítése.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A kék vércse a sólyomfélékhez hasonlóan nem épít fészket, a varjúfiókák kirepülése után szívesen költözik be varjútelepekre és költ varjúfészkekben. Így ha a varjútelepek száma csökken, a kék vércsék is nagy veszélybe kerülnek - mondta a madárvédõ.
Bank László beszámolt arról, hogy csaknem a kipusztulás szélére került a magyarországi varjúállomány a "módszeres és könyörtelen" irtás miatt az elmúlt 25 évben. Mivel agrár- és vadászati szakemberek kimondták, hogy jelentõs kárt tesz a vetésben és az apróvadállományban, egy, csak a varjakra ható, tojásokba injektált mérget vetettek be ellenük.
Egy felmérés szerint 1980-ban még negyedmillió vetési varjú fészkelt Magyarországon, ez napjainkra 25 ezer párra csökkent. Bár 2001-ben védetté nyilvánították, az állomány azóta sem kapott erõre, sõt, tovább csökken.
A kisebb gerincesekkel, rágcsálókkal táplálkozó kék vércse a nyílt, pusztai térségek madara, legnagyobb számban a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon él. Az 1980-as évek elején még 2000-2500 pár fészkelt Magyarországon, a varjak pusztulásával is összefüggésben ma már a populáció harmadáról beszélhetünk - mondta el Bank László.
A fokozottan védett kék vércsének 500 ezer, a védett vetési varjúnak 10 ezer forint az eszmei értéke.
Tavaly a kanalas gém, 2007-ben a veréb volt az év madara.