2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Terrárium-lakó, kínai õsökkel - Hogyan él a fehér patkány?

Terrárium-lakó, kínai õsökkel - Hogyan él a fehér patkány?
Mind többen tartanak kis rágcsálókat terráriumban. A patkánytól ugyan sokan irtóznak, ám akik rászánják magukat, hogy közelebbrõl megismerjék, tapasztalni fogják: hihetetlenül intelligens és szerethetõ állattal van dolguk. Tartásához azonban gazdájának ismernie kell néhány alapvetõ dolgot.

Bár a kisállattartás fellendülõben van, és sokan nevelnek lakásukban hörcsögöt, burundukot, tengerimalacot, a patkánytartás nem túl népszerû. Hogy miért?
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

Sokan már a neve hallatán is elborzadnak, mert sajnos az évszázadok alatt sok rossz dologgal társították õket (például a pestissel, melynek terjesztõi voltak). Külsejük - elsõsorban csupasz farkuk miatt - nem kifejezetten esztétikus, de aki eltekint ettõl, az nagyon kedves, a rágcsálók között kifejezetten okos és intelligens állatot ismerhet meg bennük.

A patkányok közül a fehér patkányt tartják a leggyakrabban. Õsei a vándorpatkányok, amelyek eredetileg Kínában õshonosak. A 19. században az állatviadalokra befogott példányok közül kiválogatták az albínó példányokat, és késõbb ezeket használták fel állatkísérletekben. Ezek a fehér patkányok aztán innen terjedtek szét - többek között a tengerjáró hajók közvetítésével - a világ szinte minden tájára.

A kifejlett vándorpatkány 200-250 gramm súlyú, közepes méretû rágcsáló. Bundája felül barnásszürke, alul szürkésfehér. Farkán mintegy 200 pikkelygyûrû van. A vadon élõ patkányok szürkületben és éjszaka aktívak, szemétdombok, szennyvíztárolók, valamint nyirkos, víz közeli rétek környékén találkozhatunk velük. Táplálékuk fõként növényi eredetû, de alkalmanként kisebb emlõsöket is elfogyasztanak. Igazi mászóbajnokok, de kiválóan úsznak is (innen ered a vízipatkány elnevezés) és képesek a víz alá merülni, mert orrüregeiket teljesen el tudják zárni. Széleskörûen elágazó alagútrendszert áshatnak maguknak.

A fehér patkány kifejlett hímje viszont a félkilós súlyt is elérheti, a nõstény testsúlya általában csak a fele-kétharmada a hímének. Testhosszuk 20-24 centiméter, amelyhez 18-22 centis, csupasz farok tartozik. Átlagos élettartamuk 2-4 év. Testhõmérsékletük magasabb, mint az emberé, 37,5-38,5 Celsius fok. Kéthónapos koruk táján válnak ivaréretté, ivarzási idõszakuk - mely hideg idõben kissé elhúzódhat - az egerekéhez hasonló. 4-10 nõstényre számíthatunk 1 hímet. Az eredményes termékenyülés után a nõstények 21-23 napig vemhesek. Egy-egy nõstény egy fialásra átlagos esetben 4-12 utódot hoz a világra, de a számban alkalmanként nagy eltérések is lehetnek. Évente 2-4 alkalommal fialnak. Ha meg akarjuk elõzni, hogy patkányaink között népességrobbanás következzen be, ügyeljünk arra, hogy vagy egyedül, külön-külön tartsuk állatainkat, vagy tartsunk egynemû példányokat.

A patkányok rendkívül szocializálható és kiváló alkalmazkodó képességû állatok, magas intelligenciával és kiváló helyismerettel. Meglepõen tanulékonyak, megismerik gondozójukat, ami például a fehér egerekre nem jellemzõ. Azt az utat, amit egyszer bejártak, megõrzi emlékezetük és amíg élnek, nem felejtik el.

A fehér patkány könnyûszerrel és olcsón beszerezhetõ állatkertekbõl, orvostudományi, gyógyszeripari és biológiai kutatóintézetekbõl, kisállattenyésztõktõl. Mivel jó ugró, célszerû a terráriumot lefedni, például dróthálóval. A szúnyogháló nem alkalmas, mert azt könnyen szétrághatja. Deszkából, kartonpapírból készült dobozba se tegyük állatunkat, mert hamar kirágja magát belõle és könnyedén megszökik. Kaphatók nagyon szép, esztétikus, könnyen tisztán tartható mûanyag tartók, mérettõl függõen különbözõ árkategóriákban.

A terráriumba alomnak pormentes faforgácsot, vagy csíkokra felvágott papírt használjunk. Nedvszívó vatta nem jó, mert hamar kellemetlen szagúvá válik. A tõzeg és a fûrészpor porzik, ami az állat orr-nyálkahártyáját izgatja, ez pedig tüsszögéshez, és idült náthához vezethet. Állatunk etetésére a kereskedelemben kapható, speciálisan rágcsálóknak összeállított magkeverékek és tápok tökéletesen megfelelnek. A korszerû tenyészetekben már évek óta úgyszólván kizárólag granulált, dugósított patkánytápot etetnek, amely kielégíti állataink fehérje-, zsír-, szénhidrát-, ásványi anyag- és vitaminszükségletét. Ezeken kívül adhatunk még sajtot, tejport, fõtt tojást, napraforgót, diót, mogyorót, alaposan megmosott és lecsöpögtetett salátalevelet, sárgarépát és zabot.

A zabbal azonban nagyon vigyázni kell! Könnyen elõfordulhat, hogy a zab hegyes vége megszúrja az állat ínyét, nyálkahártyáját. Ha a sebbe baktérium kerül (elfertõzõdik), az megduzzad, begennyesedik, majd a gennyes duzzanat kifakad, és tályog alakul ki. Az állat hamar belázasodhat, kedvetlenné válik, nem eszik, legyengül, állatorvosi segítség nélkül pedig nagyon könnyen elpusztul.

Tiszta ivóvízrõl minden nap gondoskodnunk kell. Ezt ne edénybe tegyük, mert könnyen kiborítják, viszont kaphatók speciálisan kisrágcsálók számára készült mûanyag itatók, melynek szopókájából könnyen tudnak inni állataink. A terráriumot háromnaponként takarítsuk ki, és tegyünk új forgácsot az aljzatra. Így sohasem lesz kellemetlen szag a lakásban.

Nagyon fontos, hogy az állatokkal való foglalkozás után mindenképpen mossunk kezet és vigyázzunk, hogy a gyerekek játék közben ne vegyék szájukba az ujjaikat. Állatunkat ne bízzuk kisgyerekre, és ne hagyjuk felügyelet nélkül szaladgálni a lakásban, különben hamar kereket old és akkor nagyon nehéz lesz megfogni.

Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra