A tele portokokkal hazaérkezõ méhek és dongók feromont választanak ki, amely arra hivatott, hogy a többi dolgozót elindítsa nektárszerzõ útjára. A többiek válasza a feromon illatára azonban nem automatikus: akkor hajlamosabbak inkább "szabályszerûen" cselekedni, ha odabent már kevés a méz.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
"Egész nap repkedni a pollen és a nektár után fárasztó feladat, ezért csak akkor van értelme a feromonra válaszolni, ha a készletek már kifogyóban vannak" - mondta Molet egy interjúban.
A kutatók rádiófrekvenciás azonosítóval láttak el dongókat, így egy számítógépes rendszer automatikusan regisztrálta az állatok mozgását. A kolóniákat azután különféle ellátottsági szinten lévõ kasokba telepítették, a dolgozókat pedig mesterséges feromonnal kezelték. A megfigyelések egyértelmûvé tették, hogy az alacsony készletekkel bíró kolóniák egyedei sokkal erõsebb választ adtak a feromonra: több dolgozó lett aktív és nagyobb számban indultak élelmet gyûjteni.
Az eredmények azt mutatják, hogy a feromon ésszerûen befolyásolja a dongók aktivitását: a teli kaptárból nem indulnak gyûjtögetni a dolgozók, így elkerülhetõ a "túltöltés", azaz a zsákmány raktározásának nehézsége is. A kutatás haszna lehet a jövõben, hogy a mesterséges feromon segítségével felhasználhatók lesznek a méhek, a poszméhek és a dongók mezõgazdasági növények beporzásának hatékonnyá tételére is.