Állatok 'olimpiai rekordjai'

Amikor Pekingben elkezdõdik az olimpia, a világ ismét feszült érdeklõdéssel vár újabb rekordokat. Az állatvilágban megszületõ rekordokkal összehasonlítva azonban elhalványul nem egy sportbeli aranyérem fénye:

vándorsólymok óránként 230 kilométeres sebességgel szelik a levegõt, ámbráscetek akár 2500 méter mélyre is lemerülnek és az orrszarvúbogár saját testsúlyának 850-szeresét is képes elmozdítani - olvasható a Természetvédelmi Világalap napokban közzétett jelentésében. A százméteres futás rekordját jelenleg Usain Bolt jamaicai sprinter tartja 9,72 másodperccel, ami körülbelül óránkénti 37 kilométeres sebességnek felel meg. Egy gepárd ezzel szemben 200 méteres távot óránkénti 103 kilométeres sebességgel fut végig. Egy vándorsólyom legnagyobb repülési sebessége óránként 230 kilométer körüli. Vízben az indo-csendes-óceáni legyezõhal tartja a gyorsasági rekordot óránként 110 kilométerrel. Összehasonlításul: a legjobb emberi úszók óránként hét kilométert tesznek meg.

Súlyemelésben az orrszarvúbogár a világrekorder. A szkarabeuszok fajtájához tartozók saját súlyuknak akár a nyolcszázötvenszeresét képesek elhurcolni, egy hangya a testsúlyának ötvenszeresét, egy gorilla pedig akár 900 kilót is. Egy ausztrál óriáskengurunak az ugrás nem probléma: képes akár 13 és fél méternyit és három méternél magasabbat is ugorni. Testének nagyságához képest a bolha a "bajnok": két és fél milliméteres testével akár ötven centiméternyit is ugrik.

Dél-sarki elefántfókák két óra hosszat is kibírják lélegzetvétel nélkül és 1800 méter mélyre is lemerülnek. Az ámbráscet kétezer méter mélységben úszik, sõt egyes források szerint akár 2500 méter mélyen is. A lassúsági világrekorder a dél-amerikai lajhár: ha nagyon siet és jó napja van, akkor öt métert tesz meg egy perc alatt. Emellett napi húsz órát alszik és az emésztéshez egy egész napra van szüksége.