A leletekre a Chiribaya kultúrához tartozó két falu egyikében folyó ásatások során bukkantak a kutatók, s a leletbõl arra következtetnek, hogy az 1100 és 1350 között - vagyis az inkák elõtt - a mai Chile északi és Peru déli részén virágzó Chiribaya kultúrában olyan nagyra értékelték a kutyákat, hogy élelemmel,...
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A perui Chiribaya-civilizációban az emberek fõleg állattenyésztésbõl éltek, és a most megtalált kutyafajt - amely a feltételezések szerint a mai fajok közül leginkább a golden retrieverekre hasonlított, közepes méretû orral és zsemleszínû, hosszú szõrzettel bírt - chiribaya pásztornak nevezték, mivel vélhetõen a lámák terelgetésében segédkezett az embereknek. A kutyák maradványait jelenleg a perui ebtenyésztõk egyesülete, a Kennel Club munkatársai vizsgálják.
A fõleg kerámiáinak mûvészi kivitelérõl ismert Chribaya kultúra eddigi legjelentõsebb leletére - egy felnõtt férfi és egy kisfiú rendkívül jó állapotban megmaradt múmiájára - 2004-ben, egy sportpálya építésekor bukkantak Arequipa várostól mintegy 125 kilométerre délre.
A kutatók Peruban eddig csak a kínai kutyának nevezett fajtát azonosították õshonosként. Sokáig azt hitték, hogy azt az ázsiai bevándorlók honosították meg az 1800-as években, késõbb azonban kiderült, hogy a kutyafajta 2000 éven át élt Peruban.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)