Tavasz van, és ilyenkor az emberiség egy része tüsszög. Svédország, azt hiszem, vezeti a statisztikát az allergiás megbetegedések számában. Talán az éghajlat, talán a koszt, talán az egymás közti házasodás vagy sok minden együtt okozza, hogy majd minden harmadik ember allergiás valamire.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Ez idáig önmagában még nem is érdekes, most azonban kiderült, hogy Svédországban mindennek a fordítottja is igaz. Káró, a négyéves spániel boldogan élte kutyaéletét a Jörgsson családnál. Ám egyszer csak észrevették, hogy Káró elkezd vakarózni. Elõször bolhára gyanakodtak, ami magától értetõdõ dolog, ha kutyáról van szó. Megpróbálták a fürdetést, a bolhaport, az impregnált nyakörvet - semmi sem segített, sõt, egyre rosszabb volt. Káró egyre többet vakarózott. Testét teljesen elborították a vörös foltok, és nem volt más lehetõség, mint bevinni az állatkórházba.
A többi kutya társaságában Káró pár nap alatt tünetmentes lett. Aztán amint hazavitték, a kálvária kezdõdött elölrõl. Az állatorvos hosszabb megfigyelés alá vette a spánielt, és kiderült, hogy Káró allergiás. Mégpedig, ha hiszik, ha nem, az emberekre.
Nem az a hír, ha egy kutya megharap egy postást, hanem ha a postás harapja meg a kutyát - jutott eszembe Káróról. Míg a legtöbb családban a kutya váltja ki az ember allergiáját, Káró esetében fordítva van, õt kell távol tartani az emberektõl. Jörgssonék külön házat építettek kedvencüknek, a kert legtávolabbi sarkában, és az ennivalót is csak hosszú rúdon nyújtják be neki. Szegény állat, most mentes a kiütésektõl, de nagyon egyedül van, és a gyerekekkel sem játszhat soha többé.
Garam Katalin (Stockholm)
- Allergiával kapcsolatos állati hírek <<<