Az elmúlt években egyre több állatorvos jelezte, hogy bõrfonálférgességet találtak más betegség miatt vizsgált állatokban. Ezért tavaly felmérést indított a Szent István Egyetem egy gyógyszergyártóval, a Pfizerrel. Az idén év végéig 1000 állat vérmintáját tervezik megvizsgálni - eddig 600-zal végeztek.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
A déli országokban ennél rosszabb a helyzet: Spanyolországban 37-85 százalékos fertõzöttséget mértek, Olaszországban 29, Görögország legfertõzöttebb részein a vizsgált kutyák 22 százalékában volt fonalféreglárva, Franciaországban 20 százalékot mértek.
A betegséget szúnyogok terjesztik elsõsorban állatról állatra. Állatról emberre is átvihetik a betegséget a rovarok, de emberbõl nem kerül tovább.
A fonálférgességet állatokban vakarózás jelezheti, vagy kialakulhatnak a testen kisebb csomók, de akár tünetmentes is lehet évekig a kutya vagy macska. A bõr alatt megbújó fonálférget mûtéttel lehet eltávolítani, nagyon ritkán elõfordul, hogy magától eltûnik.
Embernél általában a fejig vándorol a fonálféreg, és a szembõl kell kimûteni. Több ilyen operációt kellett már Magyarországon is végezni, pontos adat azonban nincs.
A betegség szúnyogcsípés elleni szerek használatával kerülhetõ el - fõleg vízparton ajánlatosak a rovarûzõ sprayk és krémek. Kutyáknál, macskáknál a szõrös testük miatt ilyet nehéz használni, nekik speciális védõoldatot készítettek, amit cseppenteni kell és felszívódik a bõrbe.