Kutya egy élet a sintértelepeken

Elnézõ ellenõrzések, laza jogszabályok

Az ebek egyetlen esélye, ha a telep az állatvédõk kezébe kerül

Elvileg egyre szigorúbbak a hazai állatvédelmi jogszabályok, ám ezek hatása mintha nem érne el a települések szélén található gyepmesteri telepekig - legalábbis ezt állítják a hazai állatvédõk. Elvileg valamennyi gyepmester telephelyét engedélyeztetni kell. Ugyanakkor az állatvédõk hiába érdeklõdnek arról, hogy hol, milyen formában mûködnek egyes telepek, nem kapnak választ kérdéseikre - tájékoztatta lapunkat Kovács Violetta, a MÚOSZ állatvédõ szakosztályának elnöke. Ha nem ismerik a telephely pontos helyszínét, akkor nem tudják ellenõrizni ezeket. A befogott kutyák sorsa így követhetetlen. Az országban arról sincs összesítés, hogy hány befogott kóbor állat fordul meg a telepeken, ezekbõl mennyit végeznek ki, illetve mennyi kerül új gazdához.

Az állategészségügy általában évente egyszer, jó elõre bejelentett idõpontban ellenõrzi a telepeket, így a gyepmestereknek van idejük átmenetileg állatbaráttá változtatni a körülményeket - nyilatkozta lapunknak Németh Réka, az ajkai Vahur Állatvédõ Egyesület elnöke, aki szerint az ellenõrzések során gyakran meglehetõsen elnézõek a szabálytalanságokkal szemben. Az állatvédõk sûrûn tapasztalják, hogy nincs enni- és innivaló az állatok elõtt, nincs fedett búvóhely.

A gyepmesteri telepekre is szigorú állat-egészségügyi elõírások vonatkoznak. Az állatvédelmi törvény szerint például az ilyen telepeken is gyógyítani kell az állatokat, ezzel szemben a járványok mindennaposak. Kovács Violetta szerint ez nem más, mint legális állatkínzás. Az állatvédõ azt is kifogásolja, hogy az állatvédelmi törvény egyik rendelete szerint az állat életét csak állatorvos olthatja ki, egy másik jogszabály a telepek esetében a megfelelõ gyakorlattal rendelkezõ személynek is megengedi ezt. Ki tekinthetõ megfelelõ gyakorlattal bíró személynek? - ez meglehetõsen tág értelmezés a szakosztályelnök szerint.

Ugyanakkor elõremutató kezdeményezésrõl is hallani. Néhány önkormányzat a gyepmesteri feladatok ellátását állatvédõknek adta át. Pécsett a gyepmester a kötelezõen elõírt karantén letelte után a Misina Állatotthonnak adja át az állatokat. A szervezet a kutyák nagy részének gazdát talál. Budaörsön hasonló sikereket értek el a helyi állatvédõk.

Seres Zoltán, a szegedi központú Orpheus Állatvédõ Egyesület vezetõje szerint kisebb városokban a gyepmesteri telepek ügye tabutémának számít. A hivatalok nem követik nyomon az állatok sorsát. Tapasztalatai szerint a 14 napos karantén lejárta elõtt már elpusztítják az állatokat. Egy szegedi statisztika azt mutatja, hogy a befogott állatok 80-90 százaléka elhullott állapotban kerül a telepre, ami nehezen hihetõ. Az állatvédõ állítja, a probléma hátterében az emberi felelõtlenség áll. Az országban sokkal több kutya és macska születik, mint amennyire a lakosság igényt tart.

Ötvös Zoltán (Népszabadság)