Ez utóbbi bizonyítottan hatékonyabb. A hatékonyság pedig ránkfér: Brüsszel már szólt, hogy a romániai kóbor kutyák jelentik a második legnagyobb fenyegetést a turistákra.
Kolozsvár is csatlakozott tegnap ahhoz a tüntetéssorozathoz, amely a kóbor kutyákat és a helyi büdzséket védené a képviselõházban szavazásra váró törvénytervezettõl.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Kolozsváron kedd este hét órakor körülbelül százan gyülekeztek a Fõtéren, hogy ott tíz perces villámcsõdületként beharangozott demonstrációval tiltakozzanak a tervezet ellen. A menet közben gyarapodó résztvevõk magukra erõsített papírlapokkal körbeállták a teret, néhányuk pedig a kövezetre feküdt, így érzékeltetve, hogy bár törvényellenes, jelenleg is brutális módszerekkel irtják a kóbor kutyákat.
A Nem az eutanáziára, igen az ivartalanításra szöveggel teleaggatott tüntetõk körülbelül 10 percig álltak néma csendben, aztán rövid taps után elvonultak a helyszínrõl.
Kolozsváron körülbelül kétezerre tehetõ a gazdátlan ebek száma – mondta Vincze Anna Emese pszichológus, a villámcsõdületet szervezõ Noé Bárkája állatvédõ egyesület munkatársa. A kutyák elaltatása viszont nem oldja meg a problémát, a számok nem ezt igazolják. 2001 és 2004 között négyezer gazdátlan állatot altattak el a városban, 2006-ra viszont még nagyobbra nõtt a populáció. 2007-tõl módszeresen ivartalanítják az állatokat, számuk pedig felére csökkent.
Nagyváradon szintén a sterilizálás mellett döntöttek, és a hétezres populációt sikerült 600-ra leszorítani. Ezzel szemben Bukarestben 140 ezer kutyát öltek meg, és jelenleg a számuk 200 ezerre rúg.
„Az elaltatás azért nem megoldás, mert az emberek ugyanúgy kiteszik az utcára a kölyköket vagy az öreg állatokat. Egy felmérés során kiderült, minden második lakos természetesnek tartja, hogy a szuka minden évben kétszer fialjon, a kölyköket pedig az utcára teszik, vízbe dobják, esetleg elássák a földbe. Ez a mentalitás Romániában, és sajnos felnõtteknél már nem lehet ezt megváltoztatni, csak ha büntetjük õket. Az ideális megoldás az lenne, ha a gazdikat köteleznénk arra, hogy ivartalanítsák a kutyájukat, ha az nem fajtiszta, vagy legalább lássák el azonosítóval az ebeket, hogy visszaélés esetén felelõsségre lehessen vonni az állat gazdáját”, magyarázta Vincze Anna Emese.
Szerinte a kutyamenhelyeket mûködtetõk nem motiváltak arra, hogy csökkentsék a kóbor ebek számát, hiszen havonta 500 lejt kapnak minden eb után. Sokakban él a gyanú, hogy ezt a pénzt nem a kutyák ellátásra fordítják. Gondot jelent az is, hogy az elaltatás a menhelyeken történik, ahol kevéssé valószínû, hogy a körülbelül 68 euróba kerülõ injekcióval ölik meg az állatokat.
„Az ivartalanítás 15 euróba kerül, az elaltatás jóval többe, ráadásul nem hatékony. A kérdés jogosan merül fel: miért bólintanak rá egy ilyen törvényre, és vajon kinek az üzlete? Persze kemény bizonyítékokra lenne szükség arra, hogy üzletrõl beszéljünk, valahogy mégis mindenki számára nyilvánvaló. És nem hiába.
Még úgy is, hogy törvény tiltja az állatok megölését, Moldvában és Olténiában ezer példa van arra, hogy a menhelyeken vegyi anyagokkal tömegesen pusztították el az ebeket, nem adtak nekik enni, és egymást halálra marták, vagy kútba dobták õket, lelocsolták benzinnel, és elégették. Elég csak beírni az internetes keresõkbe, hogy Románia és kóbor ebek, csak állatkínzásokra bukkan az ember” – mondta Vincze Anna Emese.
Alig van olyan érintett, aki ne húzna hasznot a kóbor ebekbõl az Országos Állatvédõ Szövetség (FNPA) képviselõje, Carmen Arsene szerint. „Ádáz harc folyik azért, hogy ismét törvényes szintre emeljék az eutanáziát, ami nem oldja meg a problémát, ellenkezõleg, csak állandósítják a gazdátlan ebek számát. Mindenki hasznot húz ebbõl, a sintérektõl az érzelmileg elfogultakig. És azok is, akik hetente, havonta felvasalják a menhelyekre kiutalt pénzt. A jéghely csúcsát a Protan cég mint haszonélvezõ jelenti. A hozzájuk került döglött kutyákból nyersanyag lesz, az elhamvasztásuk pedig 15-20 euróba kerül kutyánként. A Protan cég és a menhelyek adminisztrátorai gyakran pult alatt megállapodnak, hogy egy tíz kilogrammos kutyát ötven kilósként könyvelnek el, hogy több pénzt kapjanak utána. Az eutanáziából minden érintett csak nyer”, mondta Carmen Arsene.
leginkább a civil szervezetek vállalták magukra, a Noé Bárkája például 2009 óta 1500 ebet ivartalanított a felajánlott két százalékos adókból. A szervezet két állatorvosi kabinettel dolgozik együtt, ahol negyed- vagy feláron sterilizálják a kutyákat.
Az eutanáziát megengedõ jogszabály megalkotói szerint valahogy meg kell oldani a kóbor kutyák problémáját, mert az év elsõ két hónapjában csak Bukarestben 1500 embert martak meg. Ráadásul rengeteg halálos kimenetelû támadás is történt.
A legutóbbi, nagy port kavaró eset az Argeº megyei Albota településen történt, ahol szó szerint széttéptek a gazdátlan ebek egy 62 éves nõt, aki késõbb kínok között meg is halt. Az áldozatot egy elhagyott úton támadták meg az állatok, így senki sem hallotta a nõ kétségbeesett kiáltásait. A szétmarcangolt nõnek még volt annyi ereje, hogy a támadás után elvonszolja magát egy kilométerre lévõ házáig, ott azonban elvérzett.
Manna.ro