2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Még sem tilos a bálnavadászat?

Még sem tilos a bálnavadászat?
A japán kormány támogatását élvezõ szigetországi bálnavadászat hamis indokkal, tudományos vizsgálatra és a kulturális szokások megõrzésére hivatkozva mészárolja le az állatokat.

Az évek óta nemzetközi felháborodás keltõ programot továbbra sem szankcionálja az illetékes nemzetközi szervezet. Az 1986-ban elrendelt nemzetközi moratóriumban kiskapuk maradtak, amik lehetõvé teszik Japán, Izland és Norvégia kibújását a kereskedelmi célú bálnavadászat tilalma alól.
adó 1% állatvédő kutya, cica örökbefogadás állatmentés

Adó 1% felajánlás Állatvédelemre!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06

A tokiói vezetés márciusban -miután a témát feldolgozó The Cove címû film Oscar díjat kapott- jelezte, hogy hajlandók visszafogni a bálnavadászatot, ám annak megszüntetését nem garantálták.

A nemzetközi nyomás ellenére a hazafias japán szólamok és a programot védõ bürokrácia kitartanak: a program így három évtizede folyik akadálytalanul - ha nem is zavartalanul, hiszen a külföldi állatvédõ aktivisták rendre karamboloznak a nyílt vízen a japán vadászhajókkal, amivel sikerül kitiltaniuk magukat az ország felségterületérõl. Ezek az incidensek rendre ellenséges érzületeket keltenek a japán közvéleményben, s Tokió már nem meri megkockáztatni, hogy "megfutamodjon" és engedjen a washingtoni kormány vagy más nagyhatalmak kérelmének, figyelmeztetésének. Egyes politikusok attól tartanak, hogy ha egyszer engednek, akkor azután a veszélyeztetett tengeri fajok halászata kerül terítékre, és ugyanott találják magukat: nemzetközi nyomás alatt.

A bálnaevés kérdése afféle "szent tehén" státuszra tett szert a japán belpolitikában, az önrendelkezés és szuverenitás emblematikus (és makacskodó) esete lett. Megfigyelõk szerint a külföldi helytelenítést és kritikát imperialista befolyással tették egyenlõvé egyes demagóg, nacionalista politikai erõk (melyeknek csak a hangjuk nagy, tömegbázisuk nincs, mivel alig 10 000 embert tudhatnak támogatóik között). A liberális demokrata kormányzat pedig úgy találta, itt végre egyszer kedvezhet ellenzékének - cserébe kompromisszumot várhat tõlük más kérdés(ek)ben. (Nyáron azonban kormányváltás történt, melynek választási programjában szerepelt a kereskedelmi célú bálnavadászat újbóli engedélyeztetése, még ha az állami, állítólagosan tudományos célú bálnavadászatra nem is tértek ki.)

Nem sikerült elérniük a japán nacionalista mozgalmaknak, hogy betiltsák a The Cove címû dokumentumfilmet, amelyet eleve csak három moziban terveztek mûsorra tûzni Tokióban. E három filmszínház elõtt több tiltakozó tüntetést is tartottak a nemzeti szuveneritást emlegetõ mozgalmak. Shuhei Nishimura és pártfogói állítólag online és telefonos fenyegetõzésektõl sem riadtak vissza, hogy eltántorítsák a mozivezetõket a film vetítésétõl. Július 3-án végül kilenc moziban kezdték vetíteni a filmet országszerte.

A Greenpeace két japán képviselõjére, a "Tokiói kettõsként" elhíresült Junichi Satora és Toru Suzukira 15 és 18 hónapos börtönbüntetés lehetõsége várt, mert állításuk szerint bennfentes informátorok segítségével "lelepleztek egy bálnaüggyel kapcsolatos sikkasztást", tudatta a Greenpeace. A két aktivista elemelte a "japán adófizetõk elõl" a bálnahús egy részét, mert az már eleve nem rendeltetése szerint utazott - a Nisshin Maru hajó legénysége kereskedelmi forgalomba vitt egy nagy szállítmányt.

Végül egy évre ítélték a két aktivistát szeptember elején. A bíróság elismerte, hogy a bálnavadászati program nem egészen jogszerû, de ennek leleplezésére nem adott jogalapot a két Greenpeace tagnak. A környezetvédõ szervezet fellebbezett.

A Greenpeace magyarországi osztálya augusztus végén, még az ítélethirdetés elõtt nyílt levelet intézett a japán nagykövetséghez és csatlakozva a világméretû kampányhoz, online petíciót hirdettek azoknak, akik tiltakozni kívánnak a bírósági ügy ellen. Eddig 300 000 aláírás gyûlt össze világszerte, az Amnesty International és olyan hírességek, mint a Nobel békedíjas Desmond Tutu bíboros, Bryan Adams és Benicio del Toro is felemelték szavukat az ügyben.

Az ítélet azért is születhetett meg, mert a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Comission, IWC) júliusban Marokkóban rendezett találkozóján a 88 tagország delegáltjai nem határoztak úgy, hogy kivizsgálják az esetet. Mindössze arról született döntés, hogy a tanács még egy éven át "reflektál" az ügyre. Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy Japán, Izland és Norvégia változatlanul ûzheti tovább a bálnavadászatot, vagyis évente legalább 1500 példányt mészárol le. Az engedékeny döntés hátterében az áll, hogy Japán úgymond "felvásárolja" a szegény országok szavazatait különféle projekt-támogatások formájában, amit a The Cove címû dokumentumfilm is leleplezett.

Nem sikerül tehát elérni azt, hogy központi adatbankban összesítsék a megölt bálnák génállományát (származási helyüket igazolandó) és nemzetközi figyelõrendszer õrizze az állatokat, ahogy azt egy korábbi koncepció javasolta.







Kutyaotthon adó 1% támogatása

Adó 1 százalék felajánlás állatvédő, állatmenhely feladatokra