Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy új módszert a szúnyogok által terjesztett vírusos betegségek felderítésére, segítségével feleannyi idõ alatt ki lehet mutatni egy bizonyos terület fertõzöttségét, mint eddig.
A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte komoly veszélyt jelentenek. Egyesek, mint a malária, csak bizonyos területeken jellemzõek, mások viszont - köztük a dengue-láz, a nyugat-nílusi vírus és a Chikungunya-láz - váratlanul felüthetik fejüket új vidékeken is.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Andrew van den Hurk, az ausztráliai Queensland állam egészségügyi, orvostani és tudományos szolgálatának virológusa és kollégái most olyan megoldással rukkoltak elõ, amely egyszerû, és nagy területen alkalmazható. A módszerrel a szúnyogok nyálából deríthetõ ki az esetleges kórokozók jelenléte - írták a kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában a Science magazin hírportáljának (http://news.sciencemag.org) ismertetése szerint.
A tudósok dobozkákat helyeztek ki Ausztrália két olyan pontján, amelyek a szúnyogok terjesztette, Ross River és Barmah Forest elnevezésû vírusok melegágyának számítanak. A csapdák szén-dioxid segítségével csalogatták közel a vérszomjas rovarokat. Bár vér helyett mézzel átitatott papiros várta õket, lakmároztak belõle, és rajta hagyták nyálukat. A kutatók tizenegy héten át gyûjtötték be az itatósokat, egyidejûleg szúnyogokat is csapdáztak.
A laboratóriumi elemzések kimutatták, hogy ha az itatós tartalmazott vírus-RNS-t, az a csapdázott szúnyogokban is jelen volt, tehát a papír tükrözte a vírushordozó szúnyogok jelenlétét. A virológusok szerint a módszerrel némi változtatással más betegségek, így a malária vagy a fertõzõ állatbetegséget okozó kéknyelvvírus is felfedhetõk. Mivel a méz antibakteriális hatású, kiválóan védi a vírus-RNS-t a baktériumoktól, amíg az begyûjtésre nem kerül. A laborok az itatósról pillanatok alatt ki tudják deríteni, hogy tartalmaz-e vírust, a szúnyogok tartósítása, szállítása RNS-elemzés céljából azonban már sokkal munka- és idõigényesebb.
Jonathan Day, a Floridai Egyetem entomológusa szerint az új technológiával feleannyi idõbe telik felfedezni egy új fertõzést, és reagálni rá, mint jelzõ állatok tartásával vagy a szúnyogok elemzésével. Szerinte még kérdéses, mennyire lesz költséghatékony a módszer, és az sem tudható meg belõle, hogy mennyire elterjedt a kór a szúnyogpopuláción belül.