Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Szakemberek szerint Ferihegy különös gondosan óvandó repülõtérnek számít, mert a Duna révén az európai madárvilág észak-déli irányú fõ vonulási útvonalában fekszik, és nemzetközi összehasonlításban amúgy is örvendetesen gazdag a hazai természetes élõvilág, benne a madarak sokféleségével. A repülõtér 1500 hektáros területérõl különösen a seregélyek egyre népesebb rajait kell nap mint nap elhessegetni. A vadgalambok, szarkák, telente pedig a szintén védett varjak hada is gondot okoz a szárnyaló biztonsági szolgálatnak.
Mindez a napi gyakorlatban a sólymokat szó szerint kézben tartó repülõtéri vadvédelmi referensek és a légi irányító torony közötti összhangon alapszik. A toronyból távcsõvel folyamatosan pásztázzák a kifutópályák tájékát, és a madárcsapatok esetleges felbukkanását jelzik a referensnek - aki sólymával a karján azonnal autóba ül, és a helyszínre robog. A különleges kiképzésben részesült vándorsólyom megtámadja a fûben eleséget keresgélõ madarakat, de - a génjeibe kódolt ösztönei parancsát megtagadva - egyet sem ragad fel közülük, azzal ugyanis az elriasztás véget is érne. Egy-egy vadászsólyom a napi "mûszakban" átlag 18-20 alkalommal csap le a megjelenõ madarak közé, ami igencsak megterhelõ feladat, ezért is váltogatják egymást a munkára fogott ragadozók. Feladatuk közé tartozik az is, hogy szárnyukat kitárva idõnként kört írnak le a légtérben: e demonsratív erõfitogtatás olyan rémületet vált ki a madarak között, hogy hosszú órákra elmegy a kedvük a repülõtér háborgatásától.
- Minden biztonsági szolgálatot ellátó vándorsólyomnak van neve, közöttük a legmegbízhatóbb az ötéves Siva - hívta fel rá a figyelmet az ügyvezetõ. - Egy-egy ilyen madár 15-20 évig szolgálhat, azután ereje fogyatkozásával nyugdíjba "szállhat".