A párzási idõszakban a varangyos békák viselkedése megjósolhatja "az elõre jelezhetetlennek" tartott földrengéseket egy szerdán közzétett tanulmány szerint.
A hím barna varangyok (Bufo bufo) magatartása rendkívüli mértékben megváltozott öt nappal az olaszországi L,Aquilában 2009. április 6-án bekövetkezett földrengés elõtt - állítja egy brit kutatócsoport, amely szaporodási helyükön tanulmányozta a kétéltûeket.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
"Ha a varangyok megjelennek szaporodási helyükön, akkor rendszerint nagy számban ott maradnak és aktívak mindaddig, amíg tart a párzási idõszak" - emlékeztetnek a Journal of Zoology címû szaklapban megjelent tanulmányukban. Három nappal a földrengés elõtt azonban a párzások száma nullára esett vissza.
A természeti csapás után, teliholdkor a hímek óvatosan visszatértek a szaporodási helyre. Számuk azonban jóval kevesebb volt, mint az elõzõ években: mindössze 34 a múltban összeszámolt 67-175-höz képest. Április 15-ig - vagyis tíz nappal a földmozgás után és két nappal az utolsó nagy utórengést követõen - a varangyok száma feltûnõen alacsonyabb maradt a szokásosnál.
A kutatók elismerik: nem tudják, hogy "milyen környezeti jelzést" érzékelnek a kétéltûek "ennyivel korábban a földrengés elõtt". Megfigyelték azonban, hogy a varangyok aktivitásának csökkenése egybeesett "az ionoszférában tapasztalt preszeizmikus zavarokkal". Az alacsony frekvenciájú rádióhullámokban észlelt zavarok az altalajban keletkezett radioaktív nemesgáz, a radon szivárgásával vagy gravitációs hullámokkal függhetnek össze.
Más állatokat, elefántokat, halakat, kígyókat és farkasokat is tanulmányoztak már a múltban mint a földrengések elõhírnökeit, de ezek a vizsgálatok nem szolgáltak a varangyokéhoz hasonló, meggyõzõ tényekkel - hangoztatják a brit kutatók.