Horgászok álltak csatasorba Cipruson, hogy kivegyék részüket a fokozottan veszélyeztetett ciprusi vízisikló megmentésébõl. A hüllõ évezredek óta a földközi-tengeri szigeten él, de most végzetes ellenfele támadt egy nagy étvágyú betolakodó, az amerikai pisztrángsügér alakjában.
A ciprusi horgászoknak örömhír, hogy ebben a hónapban pecázhatnak a festõi szépségû Xiliatosz-víztározóban, és ezt ennek a mohó halfajnak köszönhetik. Az amerikai pisztrángsügér az utóbbi években jelent meg a mesterséges tóban.
Adó 1% felajánlás Állatvédelemre! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18464654-1-06
Az amerikai pisztrángsügért feneketlen gyomra sodorta veszélybe: gyakorlatilag mindent felfal, ami mozog a félhomályos mélyben. Csemegéi közé tartoznak a békák is, csakhogy ezek a kétéltûek fõfogásként szerepelnek a ciprusi vízisikló (Natrix natrix cypriaca) étlapján, vagyis a védett hüllõ elsõdleges táplálékát veszélyezteti az idegen halfaj. A két jószág szaporodóhelye is közel esik egymáshoz: a sikló a víztározó partján rakja le tojásait, míg a pisztrángsügér a partokhoz közeli, sekély vízben szaporodik.
A vízisikló egyébként az emberre teljesen ártalmatlan, nem termel mérget és nem mar. Ha életveszélybe kerül, megpróbálja bûzös váladékkal lespriccelni a ragadozót vagy holtnak tetteti magát. "Hanyatt fordul, szája tátva, nyelve kilóg" - olvasható a hüllõ életmódjáról a ciprusi halászati minisztérium honlapján.
A ciprusi vízisikló maradványait megtalálták a sziget legrégebbi õstörténeti lelõhelyén, Étokremmoszon is, amelynek keletkezési idejét mintegy 12 ezer évre teszik a tudósok. A sziget közepén húzódó hegylánc, a Tróodosz elõhegységében fekvõ Xiliatosz a hüllõ egyik kevés megmaradt élõhelye. A horgászok eddig nem tehették be lábukat a területre, mert a hatóságok attól tartottak, hogy a tározó partján taposva akaratlanul is lerombolhatják a sikló természetes környezetét.